Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - Gyarmati György: "Közénk valók, hozzánk tartoznak": Kettős migráció Magyarország keleti és nyugati határán, 1988-1989 folyamán
Magyarország nyugati határállomásain úgy, hogy a határőrizeti szervek „mellőzték útlevelükben a kiléptető bélyegző alkalmazását."9 (Akkoriban a határátlépés helyét és idejét is jelző pecsétet ütöttek az útlevelekbe, vagy azt, hogy jogellenes határátlépést kísérelt meg, s emiatt visszatartották - rosszabb esetben őrizetbe vették.) Hivatalos megnyilatkozásban az is új jelzésnek számított, hogy míg korábban a magyar lakosság körében „a Romániából menekülők iránt a maximális megértés és a segítőkészség jelei voltak tapasztalhatók, napjainkban - az ország jelenlegi gazdasági helyzete, a növekvő munkanélküliség, a létbizonytalanság, az életszínvonal fokozatos romlása következtében - már a nyugtalanság, az egzisztenciaféltés, sőt, egyes területeken kimondottan a menekülők iránti ellenszenv jelei figyelhetők meg." A fogadtatás averzió irányába változása a „terepközeli" beszámolókban már korábban is feltűnik. Nyíregyházán, az MSZMP megyei párt végrehajtó bizottság 1989. januári ülésén Kőrössy Kálmán, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács titkára adott részletes tájékoztatást a határ menti régióban előállott szükségállapot létrejöttéről. Bár a helyzet dramati- zálását kerülni igyekezett, maga is úgy érvelt: „nem engedhető meg, hogy az áttelepülők csökkentsék a fiatalok és a megyében lakók így is szűkös elhelyezkedési lehetőségét. Számolnunk kell azzal, hogy - az eddig tapasztalt megértéshez és segítőkészséghez képest - ezek a vélemények az áttelepülők számának növekedésével arányosan erősödni fognak." A határmegyét jellemző számadatai önmagukban is az eseti migráció menekült- áradattá duzzadását jelezték: „a határsértők száma az 1987. évi 154 főről 1988 folyamán 3269 főre növekedett." Meghúszszorozódott. Egy másik adatsora 1985-ig visszatekintve adja meg egyfelől a befogadottak/visszaadottak számát, másfelől a menekülők nemzetiségi megoszlását.10 Intézkedést kiváltó illegális belépés a magyar-román országhatár nyírbátori határőrkerületében 1985-1988 folyamán Befogadott Visszaadott Összes Nemzetiségi arány °/ /o (összesből) Fogadott/ /visszaadott arány % Befogadottak nemzetiségi aránya % Magyar 2751 524 3245 73,9 84/16 77 Román 524 176 700 15,9 75/25 14,8 Német 183 75 258 5,9 71/29 5,1 Cigány 113 75 188 4,3 62/38 3,1 Együtt 3571 850 4391 100,0 81/19 100,0 Azon túl, hogy a menekülők háromnegyede vallotta magát magyar nemzetiségűnek - a cigányként identifikáltakat leszámítva - nem látszik szignifikáns különbség a befogadot9 Népszabadság, 1989. március 11., illetve ÁBTL. 2.7.2. Belügyminiszteri Napi Tájékoztató (továbbiakban BMNT) 107.; A nyugati határon nyom nélkül kiléptetettek mellett ugyancsak „nagyjából 2000 tiltott határátlépési kísérletet regisztrált 1988-ban a határőrség," s ezek 90 százaléka eredetileg Romániából érkezett nem magyar - hanem román, illetve szász - volt. A Figyelődet interjúja Székely Jánossal, a Határőrség akkori parancsnokával és Nováky Balázzsal, a Határőrség törzsfőnökével 2007- ben. www.fn./hu/belfold/20070517/vasfuggony. (Letöltés, 2009.08.21.) 10 Tájékoztató az erdélyi menekültek támogatásáról. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága 1989. január 11-i VB-ülésének jegyzőkönyve. MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára. XXXI. 1.12. VB-1/1989. (továbbiakban SzSzBML.) Az idézetet követő táblázatos összeállítás számadatai ugyanebből a tájékoztatóból valók, azokat egészítettem ki a vonatkozó arányszámokkal. Köszönöm Némethné Dikán Nóra és Mécséi Éva kolléganő segítségét a nyíregyházi levéltárban fellelhető iratok összegyűjtéséért. 101
