Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - Slachta Krisztina: Német-német migráció a 20. század második felében
A német-német migráció egyenlege - összegzés A második világháború utáni bő másfél évtizedben az NDK kivételével minden más európai ország népességnövekedést élt meg, azonban a keletnémetek tömeges elvándorlását a természetes szaporulat sem tudta ellensúlyozni. A korszakban folyamatosan tovább csökkent a lakosság száma, 16,7 millióra, amiben már a lakosság természetes fogyása is jelentős szerepet játszott, egyrészt a születések számának - a demográfiai átmenet folyamatát tükröző — csökkenő tendenciája, másrészt pedig a halálozások számának lassuló csökkenése nyomán.52 A legnagyobb népességmozgást azonban továbbra is az elvándorlás okozta, 1949 és 1990 között összesen cca. 5,2 millió fő hagyta el az NDK-t, mégpedig az NSZK felé.53 Az 1950-es NSZK-s népszámlálás szerint a lakosság 19%-a menekült, kitelepített, vagy migráns volt, ami 1960-ra, az NDK-ból érkező növekvő mértékű áttelepülés következtében, 24%-ra emelkedett - vagyis az ország teljes lakosságának a negyede áttelepített, vagy áttelepült személy volt! Az NSZK felé irányuló bevándorlás, mind a keletnémetek, mind a továbbköltöző egykori kitelepítettek, mind pedig az ún. későn áttelepülő német nemzetiségűek letelepedése révén ellensúlyozni tudta az 1970-es évektől a nyugatnémeteknél is meginduló népességfogyást. 1950 és 1992 között összesen 2,8 millió német nemzetiségű települt át az NSZK-ba Kelet-Európából, főként Lengyelországból és a Szovjetunióból. A legbizarrabb kvázi szervezett áttelepülés a romániai németek „kivásárlása" volt, a nyugatnémet kormány személyenként átlagosan cca. 8000 márkát adott az áttelepülni szándékozókért Romániának. A bevándorló németajkúak mellett pedig egyre nagyobb mértéket öltött a dél-európai, illetve a törökországi vendégmunkások letelepedése. Az 1970-es évek közepére 2,5 millió vendégmunkás dolgozott az NSZK-ban, akik a munkaerő 12%-át tették ki, aminek következtében a rendszerváltás utáni Németországban a lakosság 8,8%-a nem német származású.54 Hivatkozott irodalom Beer, Matthias, 2011: Flucht und Vertreibung der Deutschen. Voraussetzungen, Verlauf, Folgen. Verlag Ch. Beck, München Bauerkämper, Arnd, 2005: Die Sozialgeschichte der DDR. Enzyklopädie Deutscher Geschichte, Band 76. Oldenbourg Verlag, München Fischer Ferenc, 2005: A kétpólusú világ, 1945-1989. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs Fulbrook, Mary, 1997: Németország története. Maecenas Kiadó, Budapest Gyarmati György, 2010: A vasfiiggöny és az állambiztonsági szervek alkonya Magyarországon 1989-ben. In: Gyarmati György (szerk.): A Páneurópai Piknik és határáttörés húsz év távlatából. L'Harmattan Kiadó - ABTL, Sopron - Budapest 95-116. 52 Tomka 2009. 43.; 48.; 58. 53 Bauerkämper 2005. 5. 54 Tomka 2009. 52.; 59.; 73-74. 75
