Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 7-8. szám - Tóth Ágnes: Az NDK-ba kitelepített magyarországi németek családegyesítési lehetőségei (1948–1950)

azokat Magyarországra magukkal vigyék."63 A német fél magyarázatot kért. A Külügyminisztérium részéről a csoportot kísérő-vezető László Istvánná visszautasította a számonkérést. Leszögezte, hogy az utazás előtt mindenkit értesítettek, hogy harmincöt kilogrammos csomagot hozhatnak magukkal, de ennek ellenére sokan ennél nehezebb, akár száz kilogrammos csomagot is magukkal akartak vinni. Olyan tárgyakat vettek el, amelyek az új vámelőírások szerint nem hozhatók ki Magyarországról. Hozzátette azt is, hogy a kiutazók, különösen az NSZK- ba utazók között sok a reakciós, magyarellenes személy, amit azzal támasztott alá, hogy a csoport budapesti szállásán több telefonvezeték is elszakadt.64

A Szovjetunióból hazatértek csoportos kiengedése a családegyesítéssel egyéni kérelem alapján élni kívánókban is reményt keltett. Az NDK budapesti követsége november 14-i beszámolójában jelezte, hogy miután a svábok tudomást szereztek a csoport kiutazásáról, naponta tíz-tizenöt tolnai, baranyai személy érdeklődött a missziónál, s újabb hetven személy jelentkezett. így a családegyesítést kérők száma 170-re emelkedett, míg a magyar hatóságoknál 158 személy jelezte ezt a szándékát.65 1950. október 4-ig 1184 Bécsben élő kitelepített és 8369 Magyarországon lakó hozzátartozó terjesztett be hazaköltözési kérelmet. Az Államvédelmi Hatóság öt hónap alatt 2000 kérelmező anyagát vizsgálta meg, de egyetlen engedélyt sem adott ki.66 Az engedélyek kiadása lassan, vontatottan haladt, évekig elhúzódott. Az érintetteknek az elbírálás folyamatáról nem volt információja. A Szovjetunió 1950 decemberében ismét több ezer német nemzetiségű hadifoglyot adott át Magyarországnak. Esetükben már föl sem merült az egyéni kérelemre történő családegyesítés lehetősége. A magyar állam csak többévi internálásuk után, 1953-1955 között tette lehetővé kiutazásukat.

63 „die Repatrienten verärgert waren, weil ihnen bei der Zusammenstellung des Transportes in Budapest Textilien aller Art (Bett- und Tischwäsche, Stoffe, Strümpfe, usw.) Lebensmittel, Rauchwaren, Spirituosen - zur Zeit angebrauchte Flaschen -, und die aus ihren letzten Arbeitsverhältnissen stamenden Forintbeträge ohne Gegenwert abgenommen wurden. Bei den angeführten Gegenständen des persöhnliches Bedarfs handelt es sich durchweg um Artikel, die Betreffenden während in der Internierung in der UdSSR käuflich erworben hatten und deren Mitnahme nach Ungarn ihnen gestattet war." - BA DOl 15 802 Verhandlung über die Frage der Familienzusammenführung von in Ungarn befindlichen Deutschen, [Tárgyalások a Magyarországon tartózkodó németek családegyesítésének kérdéseiről]. Warnke államtitkár levele Ackermann külügyminisztériumi államtitkárnak, 1950. szeptember 8. Betűhív közlés.

64 PA Mf AA A15 604. Statssekretär. Berichte über die politische und wirtschaftliche Entwicklung in der UVR 1950. [Államtitkár. Jelentések a politikai és gazdasági fejlődésről a Magyar Népköztársaságban], 97-98.

Az útról készült jelentésében Lászlóné nem említette a német fél rosszallását, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, mert a berlini követség nem gondoskodott számukra szállásról, s a visszautazási engedélyt, illetve útleveleiket csak röviddel a vonat indulása előtt kapták meg. Hajdú követ is úgy nyilatkozott, hogy „a külügyminisztérium vele, illetve a misszióval nem tárgyalta le a csoport kiutazását. O is csak egy telefonértesítést kapott, hogy a csoport érkezik." - MNL OL XIX-J-1-k 16/d. tétel 02764/1950. László Istvánná és Farkas Éva jelentése, 1950. szeptember 20.

65 PA Mf AA A15 604. Statssekretär. Berichte über die politische und wirtschaftliche Entwicklung in der UVR 1950. [Államtitkár. Jelentések a politikai és gazdasági fejlődésről a Magyar Népköztársaságban]. 102-103.

66 MNL OL Magyar Dolgozók Pártja Titkárságának iratai 1948-1956. (a továbbiakban: 276. fond 54. csoport) 130. őrzési egység.

62