Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 7-8. szám - Mayer János: "Ennek az idegen földnek kell a hazánknak lennie…": Az elűzött észak-bácskai németek beilleszkedési problémái Nyugat-Németországban
masak. (A legelső, még a negyvenes évek végén épült lakások mindössze egy konyhából és egy szobából álltak. A gazdasági növekedés azonban hamar lehetővé tette, hogy ezeket a lakásokat is modernizálják, illetve bővítsék.87) Az ötvenes-hatvanas évek során épült házak és lakások általában mind ugyanazt a stílust követték. A magyarországi svábok legnagyobb része általában olyan kétszintes, padlásszobás házakat épített, amely rendszerint két-három család (vagy egy család több generációjának) elhelyezését tette lehetővé. Az egy családra jutó lakótér kb. 40-55 m2 körül volt. A házakban legalább három szoba, konyha és WC volt, illetve a pincében még közös használatra szánt mosó- vagy nyári konyha vagy fürdőszoba is épült.88 A lakások egy másik típusát képezték a mai lakótelepekre emlékeztető „menekülttelepek" (Flüchtlingssiedlungen). Egy-egy ilyen új telep két-háromezer, nagyobbak esetén akár tizenöt-húszezer ember elhelyezését tette lehetővé. (A bácskai svábok nagy része nem ilyenben élt.) Az új telepek, illetve a főként menekültek által épített új településrészek mellé új élelmiszerüzletek, iskolák, vendéglők is épültek, továbbá a tömegközlekedés is hamarosan összekötötte őket a városközpontokkal és a munkahelyekkel.89 Ez azt is lehetővé tette, hogy az iparban dolgozóknak nem kellett a közeli nagyvárosba költözniük akkor sem, ha éppen ott vállaltak munkát. Az észak-bácskai svábok anyagi helyzetük javulásával mind többen újabb telekvásárlásokba és - ezúttal már önállóan is - házépítésekbe fogtak. A telekvásárlásoknál sokaknál az is fontos szerepet játszott, hogy a közelben sok azonos községből származó barát, ismerős és rokon építkezett, akik egymásnak kölcsönösen segédkeztek is.90 Ez utóbbi annyira példaértékű lehetett, hogy azt szinte minden visszaemlékező megemlítette, valamint a máshonnan elűzöttek is a magyarországi svábokat emlegették a bajtársi összefogás pozitív példájaként.91 Arra is akadt példa, hogy valaki a falubelijeit kifejezetten arra biztatta, hogy költözzenek a jó munkalehetőségeket (is) nyújtó városba, és így a szomszédság is úgy alakult, hogy régi ismerősök éltek egymás közelében.92 Ez bizonyos városrészekben azt is lehetővé tette, hogy a korábbi együttélés bizonyos formái az új körülmények között is újjáéledhessenek. Ahol ilyen közösen összehangolt építkezésekre került sor, ott azt helyenként még az utcanevek is mutatják, hiszen pl. Batschksastraße (Bácska utca) több településen is létezik, ami arra utal, hogy ott elsősorban Magyarországról vagy Jugoszláviából származó németek éltek. Az építkezési hullám és a munkalehetőségek egy olyan folyamatot is elindítottak, amelynek során az elűzöttek megoszlása megváltozott az egyes településtípusok között. A továbbra is főként mezőgazdaságból élő falvak lakossága általában újra csökkenni kezdett, míg a munka- és építkezési lehetőségek szempontjából előnyösebb kisvárosok közepes városokká duzzadtak. Ez a folyamat Bajorországban, Baden-Württembergben és Hessenben is hasonlóképpen ment végbe.93 87 Sallinger, Barbara 1992: Die Integration der Heimatvertriebenen im Landkreis Günzburg nach 1945. München/Stamsried, 239-240. 88 Kühne, Andrea 1993c: Die Vertriebenen im Wohnungsbau. In: Eberl, Immo 1993 (Hg.) 138-142. 89 A téma bőséges összefoglalását nyújtja: Bausinger, Hermann - Braun, Markus - Schwedt, Herbert 1959: Neue Siedlungen. Volkskundlich- soziologische Untersuchungen des Ludwig-Uhland-Instituts in Tübingen. Stuttgart és Köhle-Hezinger, Christel (Hg.) 1995: Neue Siedlungen - neue Fragen. Eine Folgestudie über Heimatvertriebene in Baden-Württemberg 40 Jahre danach. 90 Necker, Birgit: Wer darf bleiben- wer soll gehen. In: Köhle-Hezinger, Christel (Hg.) 1995: 124-132. 91 Sallinger, Barbara 1992-235. 92 Interjú S.L.-lel, Königsbrunn bei Augsburg, 1998. július. 93 Sallinger, Barbara 1992: 237. és Hartl, Rudolf 1975: Selbsthilfe gegen Wohnungsnot. In: Drei Jahrzehnte. Die Heimatvertrieben in Baden Württemberg. Stuttgart 212-220., ill. Kolb, Monika 1990: Flüchtling, 40
