Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 6. szám - Szarvas Melinda: „"n nem látni sehol határ / én látni új látóhatár": Domonkos István: Kormányeltörésben
18 „és nem bírni nemzeti” Domonkos István művének recepciójában (elsősorban a vajdasági részében) annak ellenére vált egyik központi témává a kisebbségi, illetve nemzetiségi léttel járó fogalmak értelmezése, hogy a költeményben ezek expliciten nem jelennek meg. E szempontból fontos Mikola Gyöngyi észrevétele, miszerint „a Domonkosvers többféle tájat, országot, földrészt, etnikumot villant föl, ezzel szemben az elbeszélő nemzeti hovatartozása hangsúlytalan marad.” 14 A kollektív , a nemzeti , vagy a privát kategóriáit iróniával és kritikával illeti a vers beszélője, legyen szó ezekről mint társadalmi, vagy akár mint kulturális rendszerekről. A költemény megszólalójá- nak személyiségét és a monológként felépülő művet is általában kizárólag a vendégmunkáslét felől értelmezik, holott a leírtak arra engednek következtetni, hogy a lírai beszélő értelmiségiként került külföldre mint munkavállaló. Nemcsak az irodalomról tett észrevételek mutatnak erre, de a történelmi eseményekre és ide- ológiákra vonatkozó utalások is. Az ezt észrevételező kevés elemzések egyike Mikoláé, aki úgy látja, „a Kormányeltörésben én-je mögött ugyan több talajvesztett típus is fölismerhető, de legmarkánsabban talán az eszméiben csalódott és gazdasági menekültté, gastarbeiterré lett egykori kommunista forradalmár alakja rajzolódik ki, mint a legvégletesebb intellektuális kontraszt, a legnagyobb egzisztenciális csőd hordozója.” 15 Kiábrándult és elutasító viszony tükröződik a versben a nemzeti irodalom kategó- riájáról mondottakban is: „élet frázisait / emberbőr kötésben / adják ki írók: / nemzeti irodalmak / generálisai” . Nemcsak az irodalmat éri itt ironikus kritika, de a hazával szembeállítva magá- nak a nemzeti kategóriának a tarthatósága, illetve jelentősége is kérdésessé válik. A Kormányeltörésben emigráns megszólalója életében e két fogalom jelentése érte- lemszerűen árnyalódik. Emigrációban a nemzet kategóriája a nemzetiségen keresz- tül maradhat csak meg. Elvégre a külföldre szakadt egyén többé nem része annak a földrajzi helyhez kötött közösségnek, melynek tagjai egy adott nemzetet alkot- nak. Könnyebben válhat elvont fogalommá a haza . Domonkos versében a beszélő nem külföldön lel új hazára, nem cseréli le az addigit, hanem az új környezet része lesz a korábbinak, ugyanúgy, ahogy az emigránsok kulturális identitása is átalakul. A költeményben a következőképpen kerül egymás mellé a nemzeti és a haza fogalma: „és nem bírni nemzeti / fogások erős szaga / csinálni külföldből / portable haza”. Az idegen nyelvű jelzővel ellátott haza poétikai jelentőségét Kulcsár-Szabó Zoltán a következőképpen értelmezte: „»Nemzeti« és emigráns szembeállítása itt ugyanis a bőrkötésű reprezentatív kiadvány és a ’hordozható’ formátumú könyv, illetve a fenyegető és a hazát pótló irodalom ellentéteit kombinálja, s innen nézve következetes, hogy a »haza« idegen nyelvű jelzőt kap, azaz a nyelvek keveredésében jelenik meg, vagyis a szövegben végső soron éles különbség jön létre »nemzeti« és »haza« között.” 16 Nemcsak a Kormányeltörésben megszólalóját, de magát a költeményt is hasonló 14 Mikola Gyöngyi, A pillanat küszöbén , zEtna Kiadó, Zenta, 2013, 160. 15 Uo., 154–155. 16 Kulcsár-Szabó Zoltán, Költőietlenség, versszerűtlenség, nyelvtelenség (Domonkos István: Kormány- eltörésben ), Tiszatáj, 2006/4., 89.
