Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 5. szám - Kabán Annamária: "Örömben élni": Dsida Jenő: Vidám kínálgatás keresztényi lakomán
A verszárlatnak az Isten gondoskodó szeretetét megidéző, játékos hasonlata intertextu- álisan a fentebb már idézett Dsida-vers, a Kóborló délután kedves kutyámmal című lírai riport soraival cseng egybe: [...] boldog az Isten ránk pillantva derűs magasából, sírni szeretne igaz gyönyörében, ilyennek akarta látni az embert és a kutyát, mielőtt e világot megformálta [...] De egybecseng a költő Kereszténység és életöröm4 című, nagy ívű előadásával is: „Senki sem parancsolja a kereszténynek az élet egyszerű, tiszta örömeiről való lemondást. Maga az Úr Jézus Krisztus is elment a kánai menyegzőre, hogy örvendezzék az örvendezőkkel. Élvezte a mulatozók énekét, és telve volt vidámsággal. Amikor elfogyott a vidáman mulatozók bora, borrá változtatta a vizet. [...]- Nagy szimbolikus tanulsága van még a kánai menyegző bibliai jelenetének. Mert nemcsak azt mondja ez a jelenet, hogy szabad vidámaknak lennünk, szabad örvendeznünk, hanem azt is mondja, hogy kell örvendeznünk. Krisztus egyszer s mindenkorra borrá változtatta a vizet az igazi keresztény számára, s akiben van hit, abban van örvendező, ujjongó vidámság, és gyermeki lélekkel meg tud részegedni a tiszta víztől is." Nem kétséges: Dsida Jenő Vidám kínálgatás keresztényi lakomán című verse az életöröm és a szeretetközösség hirdetésében a lírai riportnak és az idézett költői előadásnak egyaránt rokona, és az sem kétséges, hogy intertextuálisan összefügg a Biblia több szövegrészével is, hiszen címe egyértelműen jelzi, hogy a Krisztust követők lakomájáról szól. Jézus gyakran közös étkezéseken bizonyította tanítványai és az őt hallgató sokaság iránti gondoskodó szeretetét, a kánai menyegzőn (Jn 2,1-12) bekövetkezett első, a vizet borrá változtató csodatétele után - például - a kenyér- és halszaporítás két híres jelenetében, amikor szíve megesett az összegyűlt több ezer éhes emberen (Mt 14,14-21; 15,32-38). Feltámadása után, szintén közös étkezés alkalmával, a kenyértörés mozzanatában ismert rá két tanítványa (Lk 24,13-16. 28-31). A jelzett újszövetségi összefüggések nem véletlenek, és nem véletlen a Dsida-vers sorainak egybecsengése az Ószövetség-beli Énekek énekével sem, amelyben a vőlegény a következő szavakkal fordul a násznéphez: „Barátaim, egyetek, igyatok, / ittasodjatok meg, kedveseim!" (Én 5,1) 4 Dsida Jenő: Kereszténység és életöröm. In: Dsida Jenő: Égi mezőkön. Vallomások versben és prózában. Szerk. Kábán Annamária - Mózes Huba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. 147-152. - Az előadás szövegéről 1. Kábán Annamária - Mózes Huba: A szellem és a szerelem. A Dsida-hagyaték feldolgozásának kérdéseiből. In: i. m., 183-191. 100
