Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 5. szám - Füzi László: Elakadások: 3. rész
védtelenné teszi mindazzal szemben, ami nem hozzá kapcsolódik - írta arról, hogy hogyan is került akkor egyre közelebb az íráshoz. A tanulmányban hosszan követte Sándor Iván Drága Liv című regényének emlékezetes pillanatát, amikor Liv minden ügyességét elővéve felosont a Deák téri rendőrkapitányság épületébe, hogy ellenőrizze, barátja láthatta-e onnét ötvenhatban a Népköztársaság útján közeledő tankokat. Igen, úgy kötötte hozzá magát a reáliákhoz, ahogy a regényíró ellenőrizte az emlékezetében élő képeket. Pontról pontra haladt a regény olvasásában és az esszé írásában, végül pedig Tandorit idézte: S megelégeltem mindennapi módját. - Ahogy ráköszönök hirtelenekre. 20. Emlékszik a nyolcvanas évek végi állapotára. Éjszakánként nem aludt, nappal kapkodva, görcsösen dolgozott, attól félt, hogy nem felel meg az elvárásoknak, szúrásokat érzett a szíve körül, ismerős orvossal megvizsgáltatta magát, de nem volt semmi szervi baja. Kereste a kapcsolatot a normális élettel, tanítani kezdett, sétált, futott, elment úszni, néha még a szaunába is elment, Jancsóék akkor már nem voltak Kecskeméten, ők vitték be a város életébe a szauna fogalmát, ott pezsgőztek még egy-két évvel korábban is. Hasonló kiüresedést már átélt egyszer, akkor még gimnazista volt, s először rémlett fel előtte az otthoni csalás szétesésének eshetősége. Akkor is kiüresedett, most is. Mozzanatról mozzanatra fel kellett magát építenie, vissza kellett hoznia magába a hitet. Jancsó Miklós, Hernádi Gyula és Gyurkó László 1983-ban került Kecskemétre, a Katona József Színházhoz. Az ország szellemi közvéleményét és a kecskeméti szellemi világot felháborította, hogy Aczél György egyetlen szavára színházhoz juthattak, s szabadon, minden ellenőrzés nélkül tevékenykedhettek. Kecskemét világát különösen megérintette ez a történet, két okból is. Az egyik okot már említette, a kialakult színházi rendet kívülről érkezve azonnal felrúgták, a másik ok viszont a kíváncsiság volt, amit felerősített a mezítelenségnek a színpadra engedése. Az akkori időkben szokatlan módon a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a beérkező panaszok alapján ellenőrzést végzett a kecskeméti színháznál, s ennek megállapításait közzé is tette. Ebből a jelentésből idéz pár mondatot: „Az új művészi koncepciót a megyei tanácsi vezetés pártfogolta, és sokoldalúan segítette megvalósítását. A színház kiadásai az utóbbi három évben 40 százalékkal emelkedtek, a tanácsi támogatás összege 45 százalékkal növekedett. A fokozódó tanácsi anyagi támogatás - a többi színházhoz viszonyítva - lényegesen jobb lehetőséget nyújtott a műsorpolitika megvalósításához. Ennek ellenére tapasztalható volt, hogy a színházvezetés vállalt kötelezettségét nem teljesítette (tájelőadások szervezése, népszínházi funkció kibontakoztatása, egyenletes, színvonalas, közönségvonzó művek színrevitele stb.), a növekvő anyagi lehetőségekkel törvénytelenül visszaélt, és sok esetben figyelmen kívül hagyta a felügyeleti hatóság 41
