Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 5. szám - Füzi László: Elakadások: 3. rész

valamit nagyon akart, s főképpen, ha ekkora dolgot akart nagyon, akkor a hatalommal szembenállóknak volt igaza.

Mintha a régi szegénylegényes világ folytatódott volna akkor is, mindig az alullévőnek volt igaza.

Mintha ez a világ folytatódna ma is.

Ezerkilencszáznyolcvanhatban részt vett a szlovákiai (akkor csehszlovákiai) fiatal magyar írók Iródia néven tömörült csoportja által szervezett tanácskozáson, előadást is tartott ott. Emlékszik, mintha holdbéli tájon mentek volna keresztül, amikor a Duna közelébe értek, s látta a kialakított medret is, a mederben pedig ott állt elárasztásra, pusztulásra ítélve egy teljes falu.

Döbbenetes látvány volt.

Az Iródiának megvolt a maga szerepe a (cseh)szlovákiai magyar irodalom felfrissülésében. Grendel Lajos írja ennek kapcsán: „A szlovákiai magyar irodalom arra hivatott búvárai (ugyan hová tűntek 1989 után?) egyszer talán kiderítik, hogy a hatalom miért éppen 1986 nyarán határozta el magát arra, hogy adminisztratív eszközökkel véget vet ennek a politikailag de facto ártalmatlan irodalmi mozgalomnak. Lehet, hogy az író dia-füzetek utolsó száma irritálta az elvtársakat. Az ugyanis már színvonalában is, kivitelében is nagyon folyóiratszerű volt. Márpedig új irodalmi folyóiratot, amely ráadásul az ő engedélyük nélkül jelenik meg, ezek az elvtársak nem tűrtek el. De az is lehet, hogy az Iródia fölszámolását a szlovákiai magyar irodalmi establishment kuloárjaiban határozták el. Az Iródia nem tisztelte a díjakkal elhalmozott szocreál tekintélyeket. Akkoriban városszerte rebesgették Pozsonyban, hogy az Iródia megregulázását »magyar elvtársak« kezdeményezték. Persze lehet, ez is csak dezinformáció volt, egy a sok közül. Mindenesetre 1986 júniusában, az Iródia utolsó találkozása alkalmával, a pozsonyi titkosrendőrség valósággal megszállta Somorját, a találkozó színhelyét, mintha legalábbis Duray Miklós készült volna bevonulni fehér lovon a csallóközi kisvárosba. "*

*Grendel Lajos: Előszó (Az Iródia indulásának tizedik évfordulójára megjelent könyv előszava),http:// www.szmit.sk/modules.php?name=News&file=article&sid=127

11.

Jó tíz évvel a somorjai utazást követően, ha lehet így mondani, gondolati szinten is szembekerült, bár csak példaként szemlélve, Bős-Nagymaros kérdésével. Hosszú írásban ismertette Vekerdi László Tudás és tudomány című könyvét. Mivel a nagy terjedelmű kötetet valójában nem ismertethette, s nem is csak a könyv terjedelme miatt nem tehette ezt, hanem a benne érintett témák sokasága miatt sem, az írásban az értelmiséggel kapcsolatos kérdésekre helyezte a hangsúlyt.

Két kérdést állított a középpontba, egyrészt az értelmiségi véleményformálás és a szakszerűség kapcsolatát, másrészt az értelmiség szociális helyzetét.

Akkor még nem tudta, hogy ebben az írásában valójában az értelmiség Kádárrendszerben kialakított magatartásától s az ún. kritikai értelmiségi típusától búcsúzott el.

33