Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 1. szám - Novák László Ferenc: Az Alföld szülötte Petőfi és Nagykőrös
Itt születtem én ezen a tájon Az Alföldi szép, nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával von tele, Most hallom e dalt, elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogár!" Úgy mentem el innen, mint kis gyermek S mint meglett ember úgy jöttem meg. Hej. Azóta húsz esztendő telt el Megrakodva búval és örömmel... Húsz esztendő... az idő hogy lejár! „Cserebogár, sárga cserebogár!" Gyermek vagyok, gyermek lettem újra, Lovagolok fűzfa sípot fújva, [...] Megkondúl az esti harang szó, Kifáradt már a lovas és a ló, Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altatódal hangzik ajkán, Hallgatom, sfélálomban vagyok már... „Cserebogár, sárga cserebogár!"- írja Kiskunfélegyházán 1848. június elején a „Szülőföldemen” című versében3 Petőfi Sándor, s szülővárosának vallja a várost, emlékezve az altatódalra is, amelyet kecskeméti rokona énekelt neki kisgyermekkorában. Az irodalomtörténeti kutatás nem Kiskunfélegyházát, hanem Kiskőröst tekinti a költő szülőhelyének.4 Petőfi és Nagykőrös kapcsán egy érdekes dologra szükséges a figyelmet ráirányítanunk. Jóllehet Nagyszalontán született Arany János, Nagykőröst a költő városának tekintjük, hiszen nemzetünk kiválósága kilenc évet töltött az önkényuralom nehéz éveiben, 1851-1860 között a nagykőrösi Református Főgimnáziumban, ahol magyart és latint tanított. A nagykőrösi években, a kiváló tudós tanártársak között - a történész Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor, a klasszika-filológus, bibliográfus Szabó Károly - született meg a balladakorszaka. Arany János alkotó tevékenységének kiemelkedő állomása Nagykőrös.5 Ennek ellenére különös számunkra, hogy a köztudatban Nagykőrös kevésbé jelentős, mert amikor valakinek is említjük, hogy nagykőrösiek vagyunk - az Arany János Múzeumból -, mindjárt rá is vágja: „Aha, Kiskőrös, Petőfi Sándor!" Tehát Nagykőrös és Arany János ellenében a köztudat is Kiskőröst tartja kiváló emlékezetben, a magyar irodalom hatalmas egyénisége, Petőfi Sándor szülőhelyeként. 3 Petőfi Sándor, 1972, 934-935. 4 Kerényi Ferenc, 2008, 21-30. 5 Lásd Novák László, 1982a.; Törös László, 1982. 37
