Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 3. szám - Csatári Bálint: Térbeli történelem és időbeli földrajz: Településtörténeti kutatások: Solt–Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya
Csatári Bálint Térbeli történelem és időbeli földrajz Településtörténeti kutatások: Solt-Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya Elisé Reclus híres mondatának rövidített változatát adtam e kis könyvbemutató szöveg címéül. Ez a mondat jutott ugyanis először eszembe, mikor e kellemes simítású és komoly tartalmú könyvet személyesen Somogyvári Ágnestől átvettem és belepillantottam. Igen, a könyv nagyszerűen reprezentálja azt, hogy a földrajz valóban térbeli történelem, a történelem pedig időbeli földrajz. Számomra mint geográfus számára ez eddig sem volt kétséges, de most valamiképpen és egyértelműen érzékeltem ugyanennek az állításnak az átélését és igazát a kötet régész és történész szerzőinek részéről is. Elvezettel tudtam tehát emiatt is olvasni ezt a munkát, mert egy valóban nagyon különös földrajzi hely, számtalanszor szinte misztikus érzeteket keltő terének őstörténete meglehetősen plasztikusan bontakozott ki előttem. Ez volt számomra az első nagy meglepetés az e könyvvel való találkozáskor, azon túl persze, hogy eddig is közel állt hozzám, mint érdeklődő alföldi kutatóhoz a régészet. E tekintetben az első élményeim 1955 kora őszére nyúlnak vissza, amikor első osztályos voltam, s az akkor fiatal és ambiciózus régész, Kalicz Nándor ásott ott Biharban, Zsákán, a Vár-dombon, a mi falusi állatorvosi szolgálati lakásunk kertjében. Négy méter mély volt a feltárás. S csodálatos kincseket talált. Hatalmas őstulokfejet, újkőkori női szobortöredéket. S mint a jeles régész írta később erről a feltárásáról: jelentős hely volt ez, ahol egykor végbement az ún. „neolitikumi" forradalom, s az akkor ott élő népek földművelésbe fogtak, majd kifejlesztették az agyagművességet. Gyermekkoromban, éppen ezen élmények hatására, sokáig régész szerettem volna lenni, amit csak erősített, hogy minden ősszel a szegedi József Attila Tudományegyetem régészhallgatói is felkeresték a kertünket, s boldogan vitték magukkal azt a néha többkilónyi cserépdarabot, amit ásás és kapálás után kinyertünk számukra. De hát ezek persze csak szép emlékek, de olyanok, amelyeket mindig újraélek, amikor Szentpéteri Józseffel és munkatársaival találkozom, nem is beszélve arról, amikor mindezt meghívásukra éppen Solt-Tétel-halmon, az ásatásaik idején tehetem meg. Egyetemes tudás és örök barátság. Ennek a régi rövid írásomnak a címe is eszembe jutott, amikor a könyvet alaposabban elkezdtem átolvasni. Ezt a címet annak a kis cikknek adtam egykor, amit nyelvész barátomnak, Kontra Miklósnak a születésnapi köszöntő könyvébe írtam. Mert ez a könyv, amit most itt bemutatunk, ezeknek a párba szedett fogalmaknak is megfelel. Az első fele azért, mert az a tudás, amit összegyűjtött, nemcsak a régészethez kapcsolható, hanem a földrajzhoz, azon belül a geomorfológiához, illetve a térképtanhoz, az ökológiához, a geológiához, a geofizikához, a numizmatikához, és sorolhatnám még A könyvismertetések 2014. november 19-én hangzottak el a kecskeméti Cifrapalota dísztermében - A Szerk.) 105
