Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 3. szám - Kurcz Ádám István: A katonák még nem jöttek vissza: Elhallgatások és allegóriák Gion Nándor rendszerváltás előtti prózájában
sem történt."119 - Tudniilik a megsebesült Gallai Istvánhoz és az éppen agyonlőtt Lusztig Ferihez képest épségben vészelte át az első világháborút. Máshol pedig: Ki az a Tóth Jani bácsi? [...]- Mogorva, sunyi öregember. [...Ja szegénységben is gazdagodik. Még akkor is gazdagodott, amikor felszabadítottak és megszálltak bennünket az oroszok."120 Ságiéknak ráadásul még „egy rakás gyerekük" is van, tehát általuk van biztosítva az, ami a legfontosabb a megmaradáshoz, később esetleg majd ahhoz is, hogy újra magyar föld legyen a vidék, illetve ennek regénybeli metaforájához, a torony felépítéséhez.121 A délvidéki népirtás miatt érzett fájdalom, nemzeti gyász kifejezésére gyakran vallásos kifejezésekkel, különösen a nagycsütörtök és a nagypéntek eseményeire utaló képekkel élnek az 1944-es megtorlásról írók. Ilyen címekkel láttak például napvilágot kötetek: Ötvenezer magyar vértanú, tudósítás a jugoszláviai magyar Holocaustról122, Sirató123, Akikért nem szólt a harang124, Halottak napja Bajmokon125, Bácskai Golgota126, Délvidéki magyar Golgota127 128, Ez a mi kálváriánk128 stb. Mostani témánkhoz a legjobb párhuzamokat Matuska Mártonnak Gachal János torontálvásárhelyi vértanú református lelkész életéről írt életrajzi könyvének címe, a Megvert pásztorunk129; illetve Paul Kornauernek a bácskai németek kiirtásáról készült elbeszéléskötete, a Nagypéntek, feltámadás nélkül130 címei adják. Az előbbi cím Jézus nagycsütörtöki elfogatása után a tanítványok szétszéledésének képével, utóbbi a húsvéti szent három nap megcsonkításával érzékelteti a történtek tragikus- ságát. Gion nem történészként közelített a témához, ő nem(csak) műve címével, hanem hosszabban kibontva is beszélt a '44-es események miatti szomorúságról a sajátos nemzeti szimbólumokat teremtő és működtető Kárókatonákban, amelyben szintén van egy markánsan biblikus jelentésréteg. A regényben ugyanis megvan Krisztusnak, a nagy csütörtöki utolsó vacsorának és a nagypénteki kereszthalálnak a párhuzama is, ugyanakkor a feltámadás - ahogy arra a mű címe burkoltan utal - nem történt meg. A zsidóságot ért népirtás megnevezésére az ószövetségi 'teljesen elégő áldozat' jelentésű „holokauszt" szó terjedt el. Gion pedig, mint alább majd látni fogjuk, a nagycsütörtöki és nagypénteki eseményeknek, azaz a keresztény áldozatnak a képeit játszatja egymásba a bácskai magyar holokauszt hangulati képével. 119 Gion Nándor, Virágos Katona [1973] = G. N., Latroknak is játszott, i. m., 172. 120 Gion Nándor, Aranyat talált [2002] = G. N., Latroknak is játszott, i. m., 801. 121 Burai J. fel fog menni a felhők fáié - mondom meggyőződéssel. [...]- Nem fogod elhinni, a Sági gyerekek segítettek neki. - A Sági gyerekek? - Igen, egy rakás gyerek van a Sági tanyán, ott hajszolják a csikókat - mutat a távolba. - Szeretik hajszolni a csikókat, mint mi annak idején. És ugyanúgy lelkesednek a toronyért. Ők is a felhők főié akarnak menni." Gion Nándor, A kárókatonák még nem jöttek vissza [1977] = G. N., Az angyali vigasság, i. m., 253. 122 A „holokauszt" szó jelentése 'teljesen elégő áldozat'. A könyv bibliográfiai adatai: Ötvenezer magyar vértanú, tudósítás a jugoszláviai magyar Holocaustról, 1944—1992, szerk. Kubinyi Ferenc, Bp., Argos, 1993. 123 Illés Sándor, Sirató, Bp., Szépirodalmi, 1977. 124 Illés Sándor, Akikért nem szólt a harang, Bp., Tevan, 1991. 125 Mojzes Antal, Halottak napja Bajmokon, Bajmok, Cnesa, 1994. 126 Cirkl Zsuzsa - Fuderer László, Bácskai golgota - a vallásüldözés áldozatai, Tóthfalu, Logos Grafikai Műhely, 1998. 127 Budapest-Szeged, Délvidék Ház - Keskenyúton Alapítvány, 2013. 128 Papp Imre, Ez a mi kálváriánk, Újvidék, 1999. 129 Bácsfeketehegy, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház kiadása, 2008. 130 Paul Komauer, Nagypéntek, feltámadás nélkül, ford. Josephine Neubrandt, Bp., Szent István társulat, 2011. 71
