Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 3. szám - Füzi László: Elakadások: 1. rész
géemkákban, munkaközösségben dolgozni, így többszörösét kereshették annak, amit a napi nyolc órában végzett munkájukkal kerestek. A társadalomban kezdtek megjelenni a vagyoni különbségek, az emberek már nem bírták elviselni az egyenlősdit, vagy inkább azt, hogy semmijük nincs, minden rést, ami többletjövedelmet jelenthetett számukra, észrevették, feltérképeztek, kihasználtak. 9. Otthon, régi világában azt látta, hogy körülötte mindenki dolgozik. Volt, aki hajnali négy órakor kapálással kezdte a napját a mezőn, héttől ötig kubikosmunkát végzett a munkahelyén, majd ismét kapálni ment a mezőre. Nem tudja, hogy mikor pihent, pihent-e egyáltalán. Szülei is mindig dolgoztak, ha pihenhettek volna, akkor a kertben dolgoztak, családjuk napi szükségleteit a kertből fedezték. A nyolcvanas években is mindig dolgozott mindenki, ekkor már a másodállások idejét élték, nyilván sokan kerültek városba, így már nem tudták megtermelni mindazt, amire a családjuknak szükségük lett volna, ezért másodállásban pénzkereső munkát végeztek. Azóta is mindig dolgozik mindenki, a lányai is, munkájuk az egész napjukat kitölti, családi életet csak este élhetnek. Az, aki a magánszférában dolgozik, a szó szoros értelmében kora reggeltől késő estig dolgozik, szombat-vasárnap is. A másik szférában is sokan dolgoznak sokat, a lelkiismeretük működteti az intézményeket. Újra felnő egy nemzedék, amelyik a magánélet fogalmával alig lesz majd tisztában. Nem tudja, hogyan élnek majd a családjukban, nem tudja, mikor nevelik majd a gyermekeiket. Túlságosan könnyű a fentihez hasonló mondatokat leírni, mondja, ezért kiegészíti az előbb leírt szavakat. A következő nemzedék is felneveli majd a gyermekeit, másképpen, ahogy az ő nemzedékük tagjai tették azt, s másképpen, ahogy őket nevelte fel a szüleik nemzedéke, de felnevelik őket, alkalmazkodva a világhoz, ahogy ők is tették. Lehet, hogy ennek a nemzedéknek a tagjai többségükben már nem itthon élik majd le az életüket. 10. Gyerekkorától kezdve közösségben gondolkodott. Az a társadalmi réteg örökítette rá a közösségben való gondolkodást, amelyikből származik. Nagyanyja biztosan nem olvasta a Légy jó mindhalálig című Móricz-regényt, de egész életében az abban foglalt magatartásmodellt képviselte. Ártani sem tudott volna senkinek, lehet, hogy a tisztes szegénység önvédelmi reflexe is segítette ennek a magatartásnak a kialakulását. 15
