Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 2. szám - Tábor Sára: Elkerülhetetlen találkozások: Egy elefántcsontparti szerző, Koffi Kwahulé színművei magyar nyelven
Tábor Sára Elkerülhetetlen találkozások Egy elefántcsontparti szerző, Koffi Kwahulé színművei magyar nyelven A 2012-ben megjelent Big Shoot című kötet Koffi Kwahulé francia nyelven alkotó elefántcsontparti drámaíró három darabját tartalmazza. Kwahulé több mint harminc drámai mű szerzője és társszerzője, emellett regényei, novellái és esszéi jelentek meg. A L'Harmattan válogatásába a Sörfőzde (Brasserie, 2004), a Big Shoot (1999) és a Barbárok melankóliája (La Mélancolie des barbares, 2008) került be. A darabokat Molnár Zsófia fordította. Koffi Kwahulé világa a dráma műnemének sajátosságánál fogva látszólag zárt világ: limitált számú szereplőkkel, konkrét és meghatározott helyszínekkel, a színpadra állíthatóság követelményeinek maximálisan megfelelve. Azonban ezektől a külsőségektől eltekintve ez a világ nyitott. Nyitott, mert egyetemes; egyetemes az emberi érzelmeket tekintve, amelyek mindenki számára, kulturális háttértől függetlenül megérthetőek, még ha a darabok különböző kontextusokba helyezhetők is. (A Sörfőzde az elefántcsontparti diktatúrára, a Big Shoot a ruandai mészárlásra utal, a Barbárok melankóliája pedig egy nyugati kisvárosban játszódik.) Koffi Kwahulé az egyszerű érzelmekből, valamint az elemi reakciókból alkot bonyolult rendszert, és ennek segítségével nemcsak az emberi motivációk mozgatórugóit vizsgálja a különböző helyzetekben, hanem az emberi létezés célját is. Ez minden szereplő számára más és más, a cél megfogalmazása viszont mégis közös. A másikkal való együttélésnek, illetve az együtt nem élésnek központi szerepe van mindhárom darabban. A szereplők kihasználják egymást, meg akarják semmisíteni a másikat, de mintha leküzdhetetlenül függenének egymástól. A Big Shoot és a Barbárok melankóliája is emberáldozatokat követel, de a végső cél egyik esetben sem az egyeduralom, hanem a másik dominanciája, a másik személy felett való rendelkezés; a gyilkosság pedig a szereplők számára elsősorban nem a nem kívánt fél kiiktatása, hanem a totális kontroll gyakorlása a másik felett. Mikor ször- nyülködve kérdezik Baby Mo-t a férjéről: „Szóval a kendő és az egész maszlag csak kirakat? Mögötte meg ott van Szodoma és Comora?!", Baby Mo ezt válaszolja: „Hát, inkább Szodoma, mint Gomora." O is tudja azt, amit a néző: a dolgok lényege nem a közönséget megbotránkoztató aktus, hanem az az intenzív és letagadhatatlan perverzitás, amellyel a másik szereplő a lényegébe hatol. Nem véletlen, hogy a Sör/ózdében nem történik gyilkosság: az eredeti cél láb alól eltenni, a még ismeretlen Magiblanche-t mivel jelenléte sértené a katonák üzleti érdekeit. Magiblanche mindent megtesz, hogy nélkülözhetetlen legyen, és ne járjanak túl az eszén. 134
