Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 2. szám - Balázs Judit: A változó Egyiptom: a nők és helyzetük : Vendégtanárként Kairóban – részletek a memoárból
Balázs Judit A változó Egyiptom: a nők és helyzetük (Vendégtanárként Kairóban - részletek a memoárból) A nők helyzetére vonatkozóan rengeteg félreértés, tévhit él a nyugati világban. És ez nem véletlen, hiszen a családi élet az iszlám világban a kívülállók részére tabu. Külföldiek számára pedig egyenesen megismerhetetlen. így csak elképzeléseink, vélelmeink vannak. A rossz ponyvaregényekből, célzatosan rosszindulatú, vagy éppen ellenkezőleg, sziruposra festett világból nagyon torz kép bontakozik ki. Egyrészről valami keleti pompás mesevilág, másrészről az elnyomott, kiszolgáltatott, alapvető emberi jogaitól megfosztott nők képe tolul elénk. Egyik sem így igaz. Talán nagyképűség néhány felületes tapasztalat vagy barátokkal történt beszélgetés alapján bölcsességeket megfogalmazni. Nem is erre teszek kísérletet, hanem megpróbálom a nők társadalmi mobilitásán keresztül bemutatni azt az életet, amit a nők megélnek Egyiptomban. Hangsúlyozom, hogy Egyiptomban, hiszen nagyon nagy különbségek vannak e tekintetben az egyes országok között. Nyilvánvalóan nem összehasonlítható Egyiptom és Afganisztán, hogy csak ezt a legkirívóbb példát említsem. Talán mondanom sem kell, hogy milyen nagy szerepet játszik a nők helyzetének alakulásában az ország fejlettsége, gazdasági ereje, a tradíciók, és nem utolsósorban az országspecifikus tényezők. Egyiptom esetében a nasszeri időszak szovjetorientációja, az arab szocializmus térhódítása alapvető változásokat hozott. Tehát milyen változások következtek be a nők életében az elmúlt bő fél évszázad során. Miután a család, mint már írtam, nagyon zárt egység, kívülálló számára megközelíthetetlen. Mégis valami különleges „varázserőnek" köszönhetően a korábban Magyarországon járt doktoranduszaim, hallgatóim, Egyiptomban szerzett barátaim „részlegesen" megnyíltak előttem, és egy kis óvatos betekintést nyertem a családi életbe. Számomra leginkább annak a nyomon követése volt tanulságos, hogy a társadalmi változások függvényében miként alakult át a nők helyzete. Az elbeszélésekből azonban az is kibontakozott, hogy a távoli, elzárt falvakban sokkal kevésbé tetten érhető a fejlődés, míg értelemszerűen a városi közép- és felső rétegek köreiben alapvető változásokra került sor. Ezennel közreadom kedves barátom, közgazdász professzor kollégám elbeszélését arról, milyen változások következtek be a saját családjában. A történet két főszereplője az édesanyja és a lánya, háromgenerációnyi életút, amiből a középső generáció bemutatása, azaz a saját feleségének elhelyezése ebben a rendszerben, kimaradt. És ez valószínűleg nem véletlen. Jóllehet, kollégám azzal érvelt, hogy tipikus történet az elbeszélése, a falusi asszonyok életére minden bizonnyal nem vonatkozott. 98
