Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 2. szám - Moneblum avagy a kék ember: kameruni bulu hőseposz
360 Nnomo-Ngan így szólt Akomához: „Tudom már; amikor a fiatalember száműzetésbe megy, Afan Mingamelan erdején halad majd keresztül." Tekintete áthatolt azon az erdőn, Amelyben az ember csak megy, megy, megy, De sosem jut el a faluba. Elérte Fiana-Bendoman országát, melynek lakói mindig szomorúak, és nem tudnak se nevetni, se mosolyogni. Az emberek itt életük során sosem mulatnak, sosem táncolnak, 365 És sosem nevetnek. De itt sem akadt senki, aki képes lenne Mekui-Mengomo-Ondót őrizni. XVIII. ének Tekintete eljutott abba az országba, melynek a neve Bendo-man-Belal-B'-Asune-Mbon-Aba. Ott három fiatalember elhatározta, készít egy Abát. Egyikük azt javasolta, a tetőgerenda vastag vége észak felé nézzen. 370 A másik azt mondta, inkább dél felé nézzen, az ellenkező irányba. A harmadik ellenkezett, és azt mondta, az Abát egy harmadik irányban építsék. Hét éven át vitatkoztak. Az Aba soha nem épült fel. A gerenda kezdett elkorhadni a kezük között. (...) XXIII. ének 395 Más irányba nézett, És a harmadik utat követte, Mely a Jemenjanok erdején vezet keresztül. Ha átmegyünk az erdőn, Enie'e-Minsilibe, a Kék Emberek fiához, Ekan-DumeMlvéhez érkezünk. 400 Amint egy pillantást vetünk a hegy másik oldalára, Ott látható egy magasan fekvő falu, Melyet Bengobónak neveznek, Efen-Ndonnál, a Kék Emberek törzsénél. 405 Ekkor Nnomo-Ngan megkérdezte: „Elküldhetem-e száműzetésbe Mekui-Mengomo-Ondót a Kék Emberek országába?" Megkérdezte a halottak szellemét: szo-o-o! Igenlő jóslatok voltak hallhatók. 51
