Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2015 / 2. szám - Aidoo, Ama Ata: Szaftos történet

megmaradnak. Tartották a kapcsolatot, miután lediplomáztak, miközben mun­kát kerestek. Aku-Yaa végül egy műszaki szakiskola tanára lett, későn házaso­dott, és most közelít az ötvenhez, lánya és fia meglehetősen fiatalok, tizenöt és tizenhárom évesek. Blanche ezzel szemben kifogott egy olyan állást, amelyet Aku-Yaa számára kellemesnek írt le. Egy olajtársaságnak dolgozott, és ragasz­kodott ahhoz, hogy egyedülálló maradjon: - Semmi gyerek, kérlek, akkor nem, ha először teherbe kell esnem, és soha nem fogok örökbe fogadni. El tudod képzelni azt a bonyodalmat? Amikor Aku-Yaa biztosan tudta, hogy Eszak-Amerikában lesz körülbelül egy hónapig, szokás szerint elküldte Blanche-nak az utazásra vonatkozó összes részletet. Mihelyt már tisztában volt a programjával, a különböző helyekkel, ahol tartózkodni fog, miközben üzleti találkozókat bonyolít le, vagy barátokat és roko­nokat látogat meg. Egy mostanra már kialakított hagyomány szerint megegyez­tek abban, hogy a barátnője érte jön, hogy elvigye enni valahova. Néha az évek során Blanche a munkából hazafelé csatlakozott Aku-Yaa-hoz, hogy elköltsenek egy egyszerű vacsorát a szállodájában. Máskor eljött afrikai barátnőjéért, hogy elvigye a legújabb trendi étterembe. Angus marha és habos burgonyapüré ä la mountain butter, mexikói sült bab deluxe, nouveau wonton; kipróbáltak néhány dolgot. Az az este viszont máshogy alakult. Blanche eljött Aku-Yaa-ért a szállodájába, hogy hazavigye. Az úton úgy fecserésztek erről-arról, ahogy máskor szoktak: hogy úgy tűnik, a barátnők mintha többet utaznának mostanában, mint régeb­ben, hogy hogyan sikerült Blanche megbeszélése Marrákesben, és hogy milyen kár, hogy nem lejjebb, délebbre szervezték a Szaharában, mert akkor a változa­tosság kedvéért az ő afrikai hazájában tudtak volna találkozni. Aku-Yaa kihasználta az ingyenjegyeket és az általában ingyenszállást, amelyek a nemzetközi utazásaihoz jártak. Ezek során egy kis mellékesre tett szert, szövete­ket és ruhákat adva el mostanra már különböző városokban kiépített megbízható kapcsolatainak. De valahogy soha nem próbálta megosztani életének ezt a részét Blanche-sal. Egy, a gyerekeire vonatkozó kérdésre felelve Aku-Yaa elég lelkesen válaszolt. A gyerekek tényleg felnövőben voltak. A fiú már elvégzett egy évet a gimnázi­umban, és a lány szintén arra készült, hogy a következő tanévben kövesse bátyját. Egy kis önsajnálkozásba kezdett, hogy mennyire szeretett volna korábban szülni, nem pedig késő harmincas éveiben, mire Blanche nyersen emlékeztette arra, hogy miközben ők beszélgetnek, valahol egy ötvennégy éves nő hármas ikreket vár. Erre mindketten megkönnyebbültek, és a változó világ felett ámuldozva nevetésben törtek ki. Más feszültségek alól is felszabadultak, más okai is voltak a megkönnyebbü­lésnek. Tudjátok, hogyan történnek ezek a dolgok, minden figyelmeztetés nélkül, régi, jó barátok között? Különösen régi barátok között? Különösen, mikor a világ más részeiről származnak? Más kultúrákból? Csendben ítélkeznek egymás fölött? És az ítélet a szeretet útjába áll? És aztán, ha afrikai vagy, megtanulod elfogadni az összes többi határozottan kellemetlen és igen gyakran megalázó és értelmetlen bonyodalmat és eltitkolt elégedetlenséget? 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom