Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 12. szám - Fekete J. József: Jellegtelenségükben jellegzetes zombori figurák (Herceg János szülővárosáról)
ségbe süllyedt Aranygerenda34 utca, a Körút, a Sikara stb. sajátos „zombori karaktert" is megjelenített. Említi Lugomerski Svetozar üzletét a város központjában, ahol a bolt egyik felében papírárut és könyvet tartottak, a másikban vadászpuskát meg töltényt. Bizonyára nem egyedül a hajdani Zomborra jellemző sajátosság, de Herceg úgy élte meg, hogy a város kereskedőrétege, a szerinte „kispolgárság" az üzletek ajtaja fölött fityegő csengők uniformizált csilingelősének mintájára maguk is típusként leírható figurák összességeként írhatók le, annak ellenére, hogy magyarul, németül, jiddisül, horvátul (illetve ezen nyelvek mindegyikén) beszéltek, nemkülönben a megyei hivatalnokokat, akik nemzeti hovatartozásuk ellenére kulturális identitásukat tekintve beleolvadtak az egységes zombori hivatalnoktípus fogalomkörébe. Éppen emiatt a meglátása miatt állt értetlenül Szenteleky Kornélnak a Papp Dániellel szembeni elzárkózása előtt, ugyanis a vajdasági magyar irodalom „nagyapja", ahogy többen is aposztrofálták Szentelekyt, tiltakozott, hogy Papp Dánielt bácskai írónak tekintsék, mert az általa Rátétként leképzett Zombor topográfiailag nem hiteles. Például a megyei hivatalnokok a városból nem sétálhattak ki a Duna partjára horgászni. A rátótiak című kisregényében ez az utalás akár a korábban említett török Evlija feljegyzéseire is utalhat, hiszen ő is úgy tudta, Zombortól könnyű sétával eljuthatunk a folyóig. Ez bizony nem igaz. Viszont miért kelleme egy regénynek topográfiai tekintetben hitelesnek lennie?35 Herceg örült a zombori alakok irodalmi megjelenítésének, kerüljenek ki ők - típusreferenciaként - bárki, Papp Dániel, Szenteleky, Jasa Ignjatovic, Veljko Petrovic stb. - tolla alól, hiszen maga is megteremtett egy ilyen jellegzetes figurát, Tuna Kekezt, a szelencsei kőművest és cserepezőt. Olyan zombori alak Herceg novellahőse, akinek egyediségét az irodalmi megformálás teremtette meg. Vele szemben az előtte jelentkezők, Papp, majd Szenteleky is a rangosabb rétegben kerestek karaktereket regényeikhez. A zombori kisember, a kispolgár, a boltos, szatócs, iparos Herceg szerint is mind egyforma volt, világnézete, de még a kabátja is ugyanolyan, mint a másiké, és ha nagyot mert álmodni, akkor ugyanúgy egy saját tanyára vágyakozott a kültelkeken kívül, akár bármelyikük. Herceg ebben a különbözőség igényét nem ismerő rétegben ismerte fel a jellegtelenségükben jellegzetes zombori figurákat. Embereket, akik ugyanolyan meghatározói voltak a városnak, mint annak épületei, terei, parkjai. * * * Még néhány gondolat Herceg reginalizmus-programjához. A regionalizmus fogalma úgy kopott hozzá a köznyelvhez, hogy voltaképpeni jelentése nem rögzült a köztudatban. A globalizációnak nevezett folyamat integrálta a közbeszédbe a regionalizmust, mint a társadalmi térbeliség, illetve a területi társadalomirányítás tudományáganként egymástól eltérő megfogalmazását.36 A földrajzban a térségek gazdasági-társadalmi komplexitására utal, a politika tudománya a hatalommegosztás tekintetében vizsgálódik a regionalizmus körén belül, a jog az intézményesült irányítási funkcióra figyel, az antropológia és a szociológia az etnikai-kulturális, a szellemi-tudati összetartozás megjelölésére használja, s ez 34 Ismereteim szerint ez a toponímia a szerb nyelvben - Zlatna greda - voltaképpen (arany) homokpadot jelent, és nincs köze a magyar gerenda szóhoz, ami a mocsárból műkiemelkedő, dombos helyekre épült Zombor esetében valószínűsíthető etimológiának tűnik. 35 Nemegyszer szembesültem azzal, hogy a történelmi vagy áltörténelmi regények szerzőitől éppen a topográfiai hitelességet kérik számon a kritikusok. Meggyőződésem, hogy nem ez lehet az irodalom terén a fő elvárás. 36 Vö.: Nemes Nagy József, Régiók, regionalizmus. In. Educatio, 3. sz. 1997, 407-423. 98
