Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 11. szám - Szedresi István: "Bőven hullott a Balázs-áldás" (Balázs Árpád zeneszerző és Bács-Kiskun megye)
Szedresi István „Bőven hullott a Balázs-áldás" Balázs Árpád zeneszerző és Bács-Kiskun megye A címben idézett mondat 1962. március 19-én, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakának hangversenye után hangzott el Kodály Zoltán, Kecskemét szülöttjének és emblematikus alakjának, a XX. század nagy magyar zenetudós, zeneszerző, zenepedagógus, népzenekutató szájából, amikor a „Zeneszerző Kör" koncertje végén a hajdani Kodály-tanítvány, Kistétényi Melinda Kodály tanár úr véleményét kérte a hangversenyről. Ezt a kurta, talányos mondatot a szolfézstanár úgy magyarázta, hogy ennél nagyobb dicséretet soha nem hallott tőle! Ha dicséretet mondott is, azt kódolta, mint most is. Ennek a frappáns gondolattársításnak az a magyarázata, hogy az önképzőkör tagjai között volt a harmadévfolyamos Balázs Árpád, aki „Három rövid dal"-lal szerepelt a programban, valamint a római katolikus templomokban éppen egy bő hónapja osztották a Balázs-áldást a torokgyík megelőzése céljából. Balázs Árpád kortárs zeneszerző, aki a szomszéd Csongrád megyében, Szentesen született 1937. október 1 -jén. Születésnapja „zenei nappá nőtte ki magát", hiszen már főiskolás korában kiderült, hogy a francia komponista Dukas, az operaénekes Medek Anna és a zeneszerző, zenepedagógus Bárdos Lajos is ezen a napon született, és később a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin javaslatára, az UNESCO döntése értelmében 1975-től október 1. lett a Zenei Világnap. (E cikk írója azzal büszkélkedhet, hogy ő pedig Yehudi Menuhin születésnapján, április 22-én született!) Egyébként az angol író, költő, politikus Joseph Addison már az 1600-as évek végén így vélekedett: „A zene a legnagyobb jótétemény, amit a halandók ismerhetnek" - ezzel jóval korát megelőzően remek indokát adta a Zenei Világnap létjogosultságának! írásommal szeretném bemutatni, kiváló zeneszerzőnk tevékenysége hogyan kapcsolódik Kecskeméthez, Bács-Kiskun megyéhez. Balázs Árpád elismertségét bizonyítják a különböző rangos szakmai és társadalmi megbízatások: a Magyar Zeneművészek Szövetsége Elnökségének tagja, szakosztálytitkár, majd szakosztályelnök 1973-1990; a KÓTA alelnöke 1990-1998; a Magyar Fúvószenei Szövetség alapító elnöke 1990-1998, majd örökös elnöke; 1989-től tíz éven át a Zenei Szervezetek Világszövetsége magyar szekciójának vezetője; nagy kompozíciós és zenekari versenyek állandó zsűritagja, több hazai és nemzetközi mesterkurzus visszatérő vendégtanára; 2002-től az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja Salzburgban (Luciano Berio, Ligeti György és Krzysztof Penderecki komponisták mellett - a két első művész már sajnos nem él). Művészetét 1970-ben Erkel-díjjal, 1981-ben Érdemes Művész címmel, 2000-ben Köztársasági Elnöki Aranyéremmel, 2002-ben Magyar Örökség Díjjal ismerték el. Kiemelkedik a Rádió és Televízió Társaságok Nemzetközi Szervezete által meghirdetett szerzői versenyeken elnyert tíz első díja. Öt magyar település (Szentes, Balatonfüred, Letenye, Vonyarcvashegy és megyénkből Kiskunfélegyháza) fogadta díszpolgárává. 73
