Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1. szám - 110 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Tóth Menyhért: levelek, vallomások: közzéteszi: Sümegi György
Ezen kívül még az szolgálna életem feladatául, hogy földi halandó létemre bár, lelkem legmelegebb hangján a színeimmel beszélnék a lelkekhez. Hálás tisztelő híve: Tóth Menyhért (Zsellér 341.) 5. Tóth Menyhért a szüleinek Budapest, 1930. október 1. Kedves Papa és Mama! Az e hó 27-én küldött csomagot megkaptam. A benne levőket is megtaláltam. Köszönöm szépen. Ezt a lapot már bentről (Pestről) írom, ugyanis változtattam a lakásomat. Ti. többféle okok miatt: 1. Tekintettel arra, hogy jönnek a hideg, nedves idők, és Kispesten a villamostól még meglehetős távolságba kellett gyalogolni naponta. 2. A villamos költség havonként majdnem annyiba kerül, mint itt, Pesten a lakás havi bérlete. 3. A szabadidőm nagy része utazással telne le, ha csak egy pár óráról is van szó, ezt így nem használhattam ki célszerűen. Tehát ezért határoztam el, hogy bejövök, hiszen ez sok tekintetben előnyösebb. Ez az új lakásom nagyon közel van az iskolához, alig 100 lépésnyire. Mától, vagyis 1-jétől itt lakom az egyik kollégával. írhatnak a megjelölt címre. Menyhért (Zsellér 281.) 6. Tóth Menyhért kérvénye a Képzőművészeti Főiskola Rektori Tanácsához Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Tekintetes Rektori Tanácsának Alázatos kérelme Tóth Menyhért II. éves rendkívüli hallgatónak Budapest, 1931. jún. 6-án Tekintetes Rektori Tanács! Azzal az alázatos kéréssel fordulok a Tekintetes Tanácshoz, hogy engem a kecskeméti művésztelepre fölvenni19 méltóztassék július elejétől augusztus végéig. Kérésem indoklásául elsorolom, hogy teljesen szegény sorsú vagyok, úgyszintén vidéken élő Szüleim is azok. Miért is a nyári szünidő tartalma alatt zavartalan munkahelyet nem biztosíthatnak. Megújítva alázatos kérésem, magamat a Tekintetes Tanács kegyes jóindulatára bízva, maradok teljes tisztelettel: Tóth Menyhért II. éves rendkívüli hallgató (Zsellér 297.) 19 Tóth Menyhért akkor nem jutott el a Kecskeméti Művésztelepre (v. ö.: Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep és Alkotóház. Bp., 1996. 73.), majd csak az 1970-es évtizedben dolgozott ott, az Alkotóházban. 79
