Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 6. szám - Elek Tibor: Útkeresés köztes pillanat(ok)ban
Elek Tibor Útkeresés köztes pillanat(ok)ban Markó Béla költői pályakezdése (A szavak városában, 1974; Sárgaréz évszak, 1977) Markó Béla visszatérése a politikából az irodalomba, a költészethez a kétezres évek első évtizedének második felében, a politikusi tevékenység helyett a szépírói vállalása hivatásként, az irodalom, a versírás iránti igen mély és régi keletű elköteleződéséből ered. Már tizenhét évesen, tizedikes gimnazista korában (1968-ban), az alig hét évvel idősebb, de már ismert, első kötetét éppen megjelentető Farkas Árpáddal, a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör szerkesztőjével, később a Forrás második nemzedékeként elhíresült írógárda egyik vezéralakjával és Székely Jánossal, a jeles költővel, a marosvásárhelyi Igaz Szó versrovatának már akkor is nagy tekintélyű szerkesztőjével levelezett verseiről, s rövidesen meg is jelentek azok mindkét lapban.1 Sőt, egy év múlva már a második Forrás-nemzedék sepsiszentgyörgyi Kapuállító című antológiája is közli négy versét.2 S minderre, a tehetség felismerhető jelein túl, azért kerülhetett sor, mert kisiskolás kora óta költőnek (is) készült, évek óta írta, sőt publikálta verseit különböző gyerek- és ifjúsági lapokban, a kézdivásár- helyi iskolája Zorile-Ebredés című lapjában, melynek szerkesztője is volt, de hetedikes korától már a brassói Új Idő is közölte verseit3. Ezek után első kötetének (A szavak városában) 1974-es megjelenése 23 éves korában nem is olyan korai, jóllehet kor- és nemzedéktársai többsége számára ez, a korabeli romániai viszonyokra jellemző módon, csak jóval később adatott meg. Markó Béla az elmúlt években megjelent három beszélgetőkönyvében4, de újabb és korábbi interjúiban is gyakorta vallott az őt fölnevelő szűkebb-tágabb környezetről, az első irodalmi impulzusokról, költői indulása éveiről, ezek és más, a korabeli köz- és irodalmi állapotokat, poétikákat leíró vagy tükröző források, illetve első két kötete (a második: Sárgaréz évszak, 1977) alapján a következő történet körvonalazható a pályakezdése éveiről. 1 Markó Béla: Csalódás, Szerelemváró. Megyei Tükör, 1968. 3. 16. 5.; Markó Béla: Két vers (Esőhozó, Kézfogások). Igaz Szó, 1969. 5. 500. 2 Markó Béla: Magamat indítom, Panasz, Falak, Alázat. In: Kapuállító, Sepsiszentgyörgy, Kovászna Megye Művelődés- és Művészetügyi Bizottsága Népi Alkotások Háza, 1969. 151-154. 3 Az Új Idő 1967. október 12-ei számában (Lendvay Éva szerkesztésében) megjelent Tükör és a Reggel című verseket Markó a Szétszedett világ címmel Egybegyűjtött versek (1967-1995) alcímmel 2000- ben kiadott, Alvó költő című, korábban kötetben meg nem jelent verseit újraközlő ciklusának élére helyezte, ezeket tekinthetjük tehát a költő első, vállalt felnőtt verseinek. 4 A lábujjhegyre állt ország. Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006; Kelemen Attila Ármin: így működik Markó Béla. Koinónia, Kolozsvár, 2012; Kőrössi P. József: A magyar kártya. Beszélgetés Markó Bélával. Kossuth Kiadó, 2013. 97
