Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1. szám - 110 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Tóth Menyhért: levelek, vallomások: közzéteszi: Sümegi György

keretet. A vásznak és a festékek, valamint ezek hígítói tekintetében is az olcsóbbakat választotta. így az évtizedek múlásával egyes fehér képei sárgulni kezdtek a gyenge minőségű festékek és hígítók alkalmazása miatt. Ezt a folyamatot vegyésznek és restaurátornak kellene együttesen tanulmányozni, és legalább megállítani a folyamatot a legfontosabb műveknél. A másik probléma abból adódik, hogy a vásznai nincsenek jól kifeszítve, megroggyannak, táskásodnak a kereteikben. Emiatt bármilyen óvatos csomagolás súrlódási veszélyeket rejt, mert az autentikus felületen sérülhetnek a festékcsomók, a legdurvább esetben lehullhat a festék. Erre szolgáltatott szomorú, ám figyelmeztető példát 2011-es pécsi kiállítása, ahol a tárlatlátogatók szedték föl az egyik képről lehullott tenyérnyi festékréteget, s adták át a teremőrnek. Tóth Menyhért ugyanis egy sajátos, egyéni fejlesztésű munkamódszer szerint alkotott. Az 1960-as évek végétől az egymás után fölvitt festékrétegeket spaklival és különféle ecsetekkel egyaránt formázta, alakította, így a vászon/farostlemez felületén vastag réteg, gyakorta festékcsomókban, kimagasló, plasztikus impasztókban megnyilvánuló faktúrák jöttek létre. Ennek a sajátos impasztónak, a művek eredeti felületeinek a megvédése elsődleges műtárgyvédelmi föladata lehetne a Tóth Menyhért-gyűjtemények kezelőinek - mindenekelőtt. Van azonban jó példa is. A Pesterzsébeti Múzeumnak ajándékozott Kovács című kép pergésnek indult felületét restauráltatták. A Pesterzsébeti Múzeum mellett a Magyar Nemzeti Galéria, a Janus Pannonius Múzeum és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum kapott még hagyatéki ajándékozási szerződéssel Tóth Menyhért-műegyütteseket azzal az ajándékozói kikötéssel, hogy a művek állandó kiállításaikon közönség előtt legyenek. Ám ezen kívánalomnak is csak a hódmezővásárhelyi és a Pesterzsébeti Múzeum felel meg.

Tóth Menyhért írásos hagyatékának7 a teljessége még ismeretlen, nem kerülhetett eddig nyilvánosságra. Pedig az életmű minél mélyebb megismeréséhez, az egyes művek szellemi indítékainak, festői-alkotói szándékainak hiteles kiderítéséhez és az alkotások nemegyszer bonyolultnak tűnő rétegezettségének a megértéséhez elengedhetetlenül fontos az írásos hagyaték hozzáférhetővé tétele. Tóth Menyhért írásaiból összeállított válogatásunk azok szinte valamennyi műfajára kiterjed, kivéve itt főleg az első alkotói korszakában festményeire és rajzaira írt tömör, szentenciaszerű, zömében szakrális karakterű szövegeit.8 A levelezéséből az általa írott fönnmaradtakhoz hozzá címzett fontos, emberi és szakmai kapcsolatait is jelző, eddig nem publikáltakat is csatlakoztattunk. Ez utóbbiak ugyanis kiállításai történetéhez, képei szállításairól vagy éppen a tárolásukról adnak adalékokat. Sajátos együttes nála az el nem küldött, a nem postázott leveleké. Oka nemcsak a bélyegre való hiánya lehetett, hanem az is, hogy közben személyesen vagy üzenet formájában elintéződött a dolog, s így okafogyottá vált a megírt levél elküldése.

Már a két legkorábbi, 12 évesen édesapjának az első világháború frontjára küldött levele a vallásosságát, a szavak és kifejezések örömteli használatát érzé7 Zsellér Jenő: Közelítések a Tóth Menyhért-i írások és vallomások értelmezéséhez, 1995. kézirat, 37 oldal, Sümegi György: Tóth Menyhért írásos hagyatéka. Életünk, 2008/2. 46-54.

8 Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése. Cumania 13. Kecskemét, 1992. 507-555.

74