Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 6. szám - Alföldy Jenő: Magyarságversek szordínóval és anélkül Kálnoky László költészetében
tudatának ellenőrzése alatt tartotta. Érzelmei a léthelyzetétől függően vagy azoktól befolyásolta^ de mindig az európai kultúrával fölvértezett értelmiségihez méltón működtek. Alkati humorából következett, hogy sokszor álarcosbálnak látta az életet - két kötetének már a címe is erre utal: Letépett álarcok - illetve Farsang utóján. A gondolkodó ember kritikájával fogadta a leegyszerűsítő véleményeket, az érzelgős és otromba hazugságokat a közéletben csakúgy, mint a magánéletében. A három lépés távolságtartásának köszönhető, hogy sokszor humoros oldaláról is nézte a tragikus következményű dolgokat, például az embervadászok vagy a sorozóbizottsági tisztek buzgóságát, majd saját bőrük mentését 1944 vége felé.6 Jellemző rá az is, hogy mikor milyen hangnemben emlegette családját. Büszke volt az édesapjára, aki 1944-ben inkább lemondott Eger polgármesteri posztjáról, mintsem engedje, hogy a legfelső utasításnak engedelmeskedve végrehajtsák a „felkoncoltatik" tónusban megfogalmazott rendeletet arról, mi vár a katonaszökevényekre, a bujkáló sárgacsillagosokra és rejtegetőikre. Később a költő az iszonyat hangján írta meg Jegyzetek a pokolban7 cím alatt, miként bántak el apjával az állítólag felszabadult rendszer „magánszorgalmú kutyái" (Illyéssel mondva), amikor az egri vár kazamatáiban bírósági tárgyalás és ítélet nélkül tartották fogva egy évig. Ám kamaszkorában ugyanez a nagyrabecsült édesapa a lázadásra késztető szigor és a csúfolódásra ingerlő poloniusi nyárspolgárerények megtestesülése volt a szemében, a személyes szabadság és a baudelaire-i őszinteség korlátozója. A polgári életforma külsőségeit is kamaszos humorral gúnyolta ki pl. A kegyelet oltárán8 groteszkjében és a kései prózaversekben. A freudi Doppelgänger - ahogy ő írta: „az a kis ember ott belül" - ha érthető időeltolódással is - a szerelemben is meg-megszólalt benne. Első szerelem című szonettciklusát az ifjú és tapasztalatlan Kálnoky rótta le a harmincas években, de a hetvenéves férfi már megmosolyogtatónak érezte hajdani, halálos-komolyan vett érzelmeit, újraírta a kilenc szonettet, és alaposan megváltoztatta e verseket az irónia és az önirónia - nem pedig a megszépítő messzeség - jegyében.9 Hasonlóképpen volt a hazával és magyarságával is. Megőrizte a rájuk vonatkozó mély érzéseket, de az átélt történelmi tapasztalatainak megfelelően kritikusabban, ironikusab- ban és bölcsebben kezelte őket. Az alábbiakban néhány olyan költeményét tekintem át, amely a hazához fűződő érzelmeit - vagy azokat is - felvillantja. Nem csupán szülővárosáról, Egerről és környékéről szóló verseit vizsgálom; ezekről más összefüggésben már elmondtam észrevételeimet.10 6 Erről különösen a Bálnák a parton c. kötet (1982) harmadik fejezetében, a Hományloky Szaniszló újabb történeteiben található emlékiratverseiből tudhatunk meg tragikomikus részleteket, pl.: Szaniszló mint munkaszolgálatos; Búcsú a fegyverektől. Az 1944 őszén írt, s az életmű függelékébe került - mert csak a költő halála után közzétett - politikai költemények is fontosak e tárgyban. L. Kálnoky László összegyűjtött verseiben, Versciklus 1944-ből fejezetcímmel. Sajtó alá rendezte Ferencz Győző. Osiris Kiadó, 2006. A verseket a nyolcvanas évek elején dr. Ebergényi Tibor találta meg a Heves Megyei Könyvtárban. 7 Kötetben először in: Lázas csillagon (1939-1957) Keletkezési év: 1950. 8 Kötetben először in: Lángok árnyékában, 1970. 9 L. erről a Kálnoky László összegyűjtött versei című kiadványban (Osiris, 2006) a kötet szerkesztője, Ferencz Győző jegyzetét: „Első szerelem - Ezt a ciklust Kálnoky az Összegyűjtött versek [1980] sajtó alá rendezése során írta, az eredeti kötet Szonettek című ciklusa helyett. Mint azt maga is megjegyzi a kötethez írt utószavában, mintegy műfordítói tapasztalatát felhasználva saját ifjúkori költői hangját szólaltatta meg, fordította újra az érett költő hangján", felülbírálva régi szonettjeinek naivitását. 10 Az Eger-motívum Kálnoky költészetében. Előadás Egerben, 2008. Kötetben in: A megszenvedett éden, 2010. Egri vonatkozású verseiből ekkor nem mindet említettem. - Összesítve a következők tartoznak a tárgykörbe: Őszi képek kisvárosból (kilenc versből álló ciklus, in: Az árnyak kertje), Időszerűtlen vallomás (in: Lázas csillagon, 1957), az Egy városhoz (in: Lángok árnyékában, 1969), Az elsodortak (in: Farsang utóján, 67
