Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 5. szám - Simoncsics Péter: Emlékezés egy „intézményre”

zsoltárait fordító, ugyancsak nyelvtaníró Szenei Molnár Albertre, a pamfletíró és egyetemalapító Pázmány Péterre, és akiknek gyámja volt, Zrínyi fivérekre - mindazokra, akiknek tevékenysége a humanizmus és reneszánsz-reformáció-el lenreformáció, az európai szellem „szentháromsága" meghatározta atmoszférában zajlik.

Mint föntebb már jeleztem, Szépe György ennek a szellemnek volt XX. századi képviselője. Nem tekinthető hát véletlennek, hiszen mintának ott volt előtte Bornemisza Péter, Sylvester János, Szenei Molnár Albert, nem utolsósorban szépapja, Losontzi István élete és munkássága, hogy ő lett (lehetett) az elsők egyike, aki a kettészakított világ, tőlünk vasfüggönnyel elválasztott Nyugat nyelvészeti fordulatáról értesült, és értesülését közvetítette a keleti despotizmus idején elszigetelődött, és éltető nedvek hiányában elsiva- tagosodott magyar nyelvészeti életbe.

Intermezzo: a világháborúk, különösen a II. világháború, a Nyugat szellemi életében is törést hoztak. A XIX-XX. század nyelvészetét meghatározta a német nyelvészet, amelynek köszönhetően ez a diszciplína másfél évszázad alatt szinte a természet- tudomány rangjára emelkedett. A német nyelvészet presztízsét jelzi, hogy külföldi nyelvészek jöttek Németországba tanulni, köztük a dán Kari Verner (1846-1896), aki a természettudomány szigorúságát szorgalmazó újgrammatikus iskola egyik képviselője és dísze lett, továbbá a genfi Ferdinand de Saussure (1857-1913), akit a XX. századi nyelvészet egyik megújítójaként tart számon a szakma, mint aki a strukturalista szemléletet bevezette ebbe a diszciplínába. A német nyelvészet a náci éra alatt elvesztette vezető szerepét, mert művelői elhallgattak vagy elhallgattatták őket, meghaltak vagy emigráltak.4 A német nyelvészeti iskolákkal intenzív kapcsolatban álló, részben átfedésben lévő iskolák, a bécsi és prágai nyelvészkörök5 is megszűntek, illetve működésüket áttették Amerikába. Pl. André Martinet (1908-1999).

A II. világháború alatt lerombolt Európába csak lassan tért vissza az élet. A győztes amerikai hadsereggel együtt új „valutaként" vonult be a nájlonharisnya, a rágógumi, az amerikai cigarettamárkák (Marlboro, Camel), a Coca-Cola - továbbá a gépesített „öröm" kultúrája, a gépzene és lemezkultúra, röviden: az „immediate gratification", a tettek gyors, azonnal elérhető hatásának csábítása révén. Mind e mögött ott tornyosult az amerikai ipar imponáló fölénye, általában a technikai kultúra megvásárolható termékeinek (mosógép, wurlitzer, turmixgép, autó) csábítása. Ez a technikai kultúra rövidesen

4 Jelzésképp álljon itt néhányuk neve: az indoeurópai nyelvészet alapító atyja Jacob Grimm (1785-1863) és Franz Bopp (1791-1867), a nagy utazó, terepnyelvész és nyelvfilozófus Wilhelm von Humboldt (1767-1835), a Darwin-fordító August Schleicher (1821-1868), a néplélektan atyja, Wilhelm Wundt (1832-1920), az Amerikába emigrált pszichiáter és nyelvész Kari Bühler (1879-1963), a fenomenológiai filozófia és nyelvészet képviselője, Edmund Husserl (1859-1938). A németek megszállta Franciaországból menekült Amerikába a strukturális antropológia legendás alakja, Claude Lévi- Strauss (1908-2009).

5 A bécsi nyelvészkor vezető alakja volt az emigráns orosz arisztokrata, Nyikolaj Trubeckoj herceg (1890-1938), a funkcionális nyelvészeti fordulat kezdeményezője, a nyelvészet forradalmian új diszciplínájának, a fonológiának megalapozója, akivel a mi Lazíczius Gyulánk (1896-1957) is intenzív kapcsolatban állt. Hirtelen halt meg - a nácikkal való konfliktusából következően - szívrohamban. A prágai nyelvészkor emblematikus alakjaként emlegetik a szintén orosz emigráns Roman Jakobsont (1896-1982), noha ő a bmói egyetemen működött mint a szlavisztika professzora. Roman Jakobson Trubeckoj legbenső barátja és szakmai társa volt. Csehszlovákia náci okkupációja elől az utolsó előtti pillanatban Budapesten át sikerült elmenekülnie, előbb Norvégiába, majd Svédországba. Budapesti tartózkodása alatt Lazíczius Gyula nyújtott neki menedéket újpesti otthonában. Stockholmi emigrációja idején pedig Lotz János (1913-1973), a Királyi Magyar Intézet igazgatója és a Stockholmi Egyetem magántanára vette pártfogásába.

101