Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 5. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Iskola és irodalom Kecskeméten a 16 - 17. században
nyilvántartások, számadások lapjai őrizték meg. Ezeket a köteteket sokan és sokszor lapozták, az ott talált gazdasági és katonai tárgyú feljegyzéseket nemritkán idézték is. A rendkívül nehezen kiolvasható, többségükben töredékes versek, zsoltárok és fohászok stb. elkerülték figyelmüket. A rövidebb-hosszabb szövegeket az esetek többségében a hivatali élet hétköznapjaiban vezetett nyilvántartások lapjain, az üresen maradt részekre utólag írták be. Ritka eset, hogy teljesen új oldalon kezdődik egy versezet. Tehát úgy kell felfognunk, hogy ezek az esetek jelentős részében csupán amolyan tolipróbák voltak a szó szoros, és több esetben talán annak átvitt értelmében is. A lajstromok lapjain többször is fellelhető a „próba pennae", amelyhez hasonló értelmű kifejezés a „probatio calami", és a „probatus calami" latin megfogalmazás ugyancsak megtalálható.28 A lejegyzések helyének megválasztása, annak módja és azoknak színvonala nagyon eltérő. Ezek a töredékek és versek — csekély kivételtől eltekintve — az egyes kötetek rossz fizikai állapota miatt is a legtöbb esetben rendkívül nehezen olvashatók. Éppen ezért az egyes szavak kibetűzése nemcsak rendkívül nehéz, hanem többször bizonytalan is. A bejegyzéseket többségükben olyan személyek végezték, akiknek íráskészsége, írásképe elég alacsony szintű, és a betűvetésben való gyakorlatuk is legtöbbször szerény lehetett. Nem kell szakképzett grafológusnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: a főbírók, a másodbírók, és főként a nótáriusok kézírása összehasonlíthatatlanul nagyobb mtint, jóval magasabb intelligenciát sejtet. Igen nehéz lenne — bár nem lehetetlen — a lejegyzők személyét azonosítani, de csaknem biztosan állítható, hogy többségükben kisbírók, tizedesek, vagy akár tikszedő deákok lehettek. Tehát minden bizonnyal csak néhány osztályt végzett gyakornokok, esetleg gyakran változó munkára beosztott esküdtek, hivatalnokok vállalkoztak arra, hogy e kötetekben, több esetben valóban frissen vágott lúdtollaik kipróbálása során, rögzítsenek néhány eszükbe villanó vers- vagy zsoltárrészletet, és olykor a cifraszűrökön megcsodált egy-egy hímzésmintát, vagy még ritkábban egy-egy süveget, ruházatot, kezdetleges rajzot. Mivel a lajstromok szövegében, a feljegyzések gazdag sorozatában nagyritkán bukkannak fel, érthető, hogy gyakorta csak hevenyészett irkafirkát láthat bennük az, aki nem törekszik a feljegyzések mindegyikét kibetűzni, azok értelmét kibontani és ezeket együttesen látni. Az 1645 és 1705 közötti évtizedekből a többéves, és több részletben publikált gyűjtés eredményeként eddig 211 vers, illetve vers- és szövegtöredék gyűlt össze.29 Ezek egy részének azonosítása és irodalmi értékének bemutatása rendkívül igényes és igen hosz- szadalmas filológiai munkát követelt. Ezt Orosz László végezte el példamutatóan, és így valójában ő emelte be ezeket Kecskemét XVII. századi irodalmi örökségébe. Egyik első megállapítása: „A közölt szövegek ennek a kornak magasabb szintű költészetével is érintkező közösségi költészetnek figyelemre mindenképpen érdemes kecskeméti emlékei." Itt célszerű még egy újabb megállapítást tenni. Egy közösség szellemi-kulturális szintjét nemcsak a ránk 28 Orosz László hívta fel a figyelmet arra, hogy a probatio calami jelentése a magyarországi latinság szótárában „exertitatio versus componendi, verselési kísérlet". 2006. 267. 29 Iványosi-Szabó Tibor: 2008. 90-147. Célszerű jelezni, hogy Orosz László filológiai munkája csak 103 szövegre terjedt ki. A következő évek feltáró munkája révén ezek száma duplájára nőtt, sőt ezek kiadása után is került elő egy újabb verstöredék. Ezért célszerű itt a későbbi elemzők számára hozzáférhetővé tenni. Az ganéjbul, porbul, // sárbul lám felemeiéi. II Érdememen kívül engem, // bűnöst megtisztelél. H Fáraónak átkátul, // tüzétűl ment el (?) II irgalmasan tartál. II Uram el is nem vesztél. H Holofernes megöletett // gyenge Judittul, // Ő nagy hada megbúdula II az egy asszonytul. H Betániáját mentéd II rabló hadátul, H Ily kegyelmes gondod H vagyon az igazrul. Lelőhely: IV. 1504. p/ 1691. 1. p. A sorok összefolynak, néhány szó olvasata bizonytalan. A sorok tagolása vitatható! 72
