Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 5. szám - Novák László Ferenc: Pásztormány

tovább él (pl. »naiiiTapMa« vagy »pasztarma«)3, de nem állítható, hogy általuk került a magyar nyelvbe, a csángók kivételével. A pásztormával kapcsolatban említhető meg, hogy a bolgárok csemegeként fogyasztják napjainkban is. A sajtolt, fűszerezett sajátos húskészítmény bolgár neve: „nacn>pMa". Bulgáriában régen nemcsak marhahúsból, hanem kecske-, juh- vagy disznóhúsból készítették. Mostanában elsősorban marha- vagy „disznópasztramát" árusítanak az üzletekben.4

Nagykőrös és Kecskemét 1541 után a török birodalom része lett, a szultán birtoka volt hász városként (hasonlóan a szomszédos Ceglédhez, Jászberényhez, Ráckevéhez, Kiskunhalashoz).5 A hászváros viszonylag kiváltságos állapota hatalmas terheket rótt a mezővárosok népességére. A Szent György- és Szent Dömötör-napkor esedékes hatalmas pénzösszeg befizetése mellett számos természetbeni ajándékként való élelmiszerrel is kellett szolgálni, illetve „kedveskedni" a török hatalmasságoknak. A császár adója mellett fejadót (harács), a jószágvagyon utáni marhaszámadót kellett befizetni Budán és Pesten, de természetben nagymennyiségű vajat, sajtot, gomolyát is kellett adni a törököknek. Az élelmiszerként is szolgáló naturálék között szerepelt élőállat, szarvasmarha és a juh is.

Hogy milyen egyéb adó- és ajándékterhek sújtották Nagykőrös népét az 1663/64. hivatali esztendőből6, említünk rá adatokat a városi tanács számadásából.7 8 A „Tőrök röndre való kőlcségh" között az alábbi tételek szerepelnek:

„A derek Sumát fizettük be Peste' Nazur Bélé Urunk eő Nagk' Kezibe' In Suma' Tizen négy száz öttven' Tali'. [1450-]

Nazur Bek Urunkk ajandek Pénzt adtunk Kett száz Tallért.

Minden rendbéli udvari szolgainak ajándék pénzt az Urnák adtunk 12. Tall.

Az Szubassaknak9 10 Tizenkett Kétt tall adtunk mely tésze' 36. Tall.

Ezen Szubassakk haro' holnapi ajandek pénzt 6. Tall.

Az Tyatonakw is adtunk 2. Tall.

3 Szeráfi Moszki Rusze szíves közlése.

4 Megköszönöm a szófiai Magyar Nagykövetség Konzuli Osztálya, Cvetana Ganeva asszony szíves tájékoztatását. Pest megye és Szófia megye testvérmegyei kapcsolatban állt egymással évtizedekkel korábban. 1982 szeptemberében népművészeti kiállítást rendeztünk az Arany János Múzeumban. Érdekességként említem meg, hogy a bolgár kollégák ezzel a préselt, fűszerezett marhahúsféle finomsággal, „pasztramával" kínáltak meg, a szőlővodkával egyetemben [NLF],

5 Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd a XVI. század közepén lett hász város. Ez utóbbit megemlítik a budai számadáskönyvek is: „Cseglét város - amely a 967. év rebilüvvel havának 3-tól [1559. dec. 3.] új szultáni hász-birtok - hitetlenjeinek kötelezettségéből, Kaszab Jánostól, a nevezett város egyik bírájától: 5000, [mégpedig] 3200 akcse, 6 török arany egyenként 75 akcsével, 15 magyar arany egyenként 75 akcsével, 4 íú gurus [éspedig] készpénzként adott [a kincstárnak]: 3990. Vas árában adott 1010." Fekete Lajos-Káldy-Nagy Gúla, 1962. 512.

6 Évente választották meg a város fő- és másodbíráját, valamint más tisztségviselőket (pl. székbírák, fabírák, tizedesek), akiknek a hivataluk a Szent György-napján történt megválasztásuktól számítva tartott egy esztendeig. Ez a rendszer 1757-ig állott fenn, amikor átálltak a Mindenszentek napján történő, november 1-jei bíróválasztásra. Novák László, 1994.

7 Pest Megyei Levéltár (PML) Nagykőrös Város (NkV) Számadáskönyv (SZK) 1663/64.120., 126. pag.

8 A Nazúr vagy Nazúl-bég a tulajdonképpeni főadószedő (defterdár), aki a vajda méltóságnak felelt meg. Őneki fizették be az adót Nagykőrös város elöljárói.

9 A szubasák a kincstartó beosztottjai, végrehajtók voltak, a csendőri szerepkört töltötték be.

10 A „Tyato" a nazúr bég íródeákja.

54