Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 3. szám - NEGYVENÖT ÉVES A FORRÁS - Kötter Tamás: Csináld úgy, mint Depardieu
Miután belelapozok, gyorsan kiderül, hogy a szám a borról szól, egyáltalán nincsenek benne meztelen playmatek. Rövid keresgélés után megtalálom a cikket. Depardieu-ről, Banderasról, Coppoláról és más hírességekről szól, akik szőlőbirtokokat vásároltak és bortermelésre adták a fejüket. Természetesen sikerrel.- Értem. - Nagyjából ennyire futja, amikor Viktor újra magához ragadja a szót, és részletesen elmeséli a terveit. Először is, még a héten felmond. Aztán a Csobánc déli lejtőjén vesz egy közepes méretű szőlőbirtokot, amit az interneten már ki is nézett, sőt már az eladóval is beszélt, aki rendkívül kompromisszumkész a vételárat illetően. Aztán, mivel az apjától örökölt egy régi parasztházat - természetesen felújított és úszómedencés - Salföldön, odaköltözik; a budai házát kiadja. Egyáltalán nincs szándékában a továbbiakban akár egyetlen percet is eltölteni ebben az őrült rohanásban, jelenti ki. A szőlőbirtokot megművelteti, és borkészítésbe fog. A kezdeti terveiben csak lájtosabb borok szerepelnek, mint az olaszlizring vagy a muskotály, de később megcélozza a pinot noirt és a syrah-t is. Elő is vesz egy üveg Kurucvér névre hallgató vörösbort, amit csobánci szőlőből készít, természetesen, egy csobánci pincészet. Dugóhúzót és poharakat vesz elő, aztán megkínál a borból, amit bár nincs túl sok kedvem inni, kénytelen vagyok elfogadni. Azt is megtudom, hogy a Kurucvér oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott, badacsonyi száraz vörösbor. Kékfrankosra és pinot noirra alapuló, magyaros házasítás. Nekem egyáltalán nem ízlik. Úgy találom, hogy túl sok tanint tartalmaz, és szerintem cukros is. Természetesen erről is hallgatok. Viktor egy újabb pohár után, amitől pillanatok alatt besavasodik a gyomrom, elmagyarázza, hogy bor elnevezése a csobánci vár hős kurucainak emlékét őrzi, egyben az egyedi termőhelyet is jelöli. Viktor tervei közt az is szerepel, hogy később további régi parasztházakat vásárol fel hat faluban, valamennyi a Káli-medencében van. Salföldre, Köveskálra, Mindszentkállára, Szentbékállára, Kékkútra és Kővágóörsre gondolt. A házakat borházakká alakítja át. Már a lógójukat is megtervezte, és azonnal meg is mutatja: kicsit ügyetlen rajz, egy mulatozó társaságot ábrázol. Majd, csak úgy mellesleg megemlíti, hogy - hasonlóan Depardieu-höz, aki a haverjaival bandá- zik Bordeaux környékén, ahol szintén vannak birtokai - milyen jó lenne, ha mi is, mármint az egész csoport, én, Gábor, Gyuri és a többiek az ügyvédi irodából, odaköltöznénk a Káli-medencébe.- Gondold csak meg - nevet fel -, milyen jó lenne, ha ott is összejárnánk meg mindenféle klassz dolgokat csinálnánk! - a hangja lelkes, de aztán elakad a mondanivalójában. Rövid gondolkodás után, mialatt előbb maga elé, aztán a festményre bámul, így folytatja: - Kerti partikat, közös borkóstolókat rendezhetnénk, mondjuk nálam, a birtokomon, meg... meg... - erőlködik - meg mindenféle klassz dolgokat, amiket a természetben lehet - vágja ki magát végül.- Aha - felelem félig kábultan, aztán a következő, szerintem nagyon is kézenfekvő kérdést kockáztatom meg: - És mi mit csinálnánk ott? - idegességemben köhintek néhányat, mielőtt folytatnám. - Úgy értem, miből élnénk? - megint köhögök, aztán heherészek, mintha valami szellemeset mondtam volna. 40
