Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 2. szám - Lengyel András: Irodalom, marginalitás, rendszerkritika: Egy paradigmatikus eset: Lakatos Péter Pál „története”
házban, és Fábián Dániel egyik földijének, Lakatos Péter Pálnak családi otthonában is. József Attila az ő kislányának írta a Háromkirályok című versét." (Gál 1975: 8.) Eszerint tehát József Attila az akkor ötéves Lakatos Máriának írta a később Betlehemi királyok címmel ismert versét (JAÖV 2: 88-89.), amely valamikor 1930 végén született. (Hogy Gál nem a ma közismert címén emlegeti a verset, szavahihetőségét erősíti.) De Lakatos Radnótival is együtt mozgott. Már korábban, a Kortárs utolsó előtti, 10. száma után együtt léptek ki a Kortárs szerkesztőségéből (Ferencz 2005: 142.). Ez a „szecesszió" politikailag ugyancsak releváns gesztus volt - a Kortárs utolsó számát ugyanis az úgynevezett „oppósok" vették birtokukba. (Az „oppósok" radikális marxisták voltak, de antisztálinisták, a Szovjetunió bírálói, így azok, akik a hazai illegális kommunista párt „vonalát" követték, nem vállalhattak velük szövetséget.) Lakatos és Radnóti kapcsolatára jellemző, hogy 1931 tavaszán Lakatos szerepet vállalt Radnóti új kötetének, az Újmódi pásztorok énekének kiadásában. A könyv rendőrségi és bírósági aktái jól kirajzolják szerepét, megvilágítva együttműködésük természetét. A nyomdatulajdonos fiának, a nyomda ügyeit irányító Klein Györgynek a vallomásáról fölvett jegyzőkönyv (1931. ápr. 17.) elmondja: „a könyvet Radnóti Miklós szerző és Lakatos Péter Pál, a kiadó megbízottja rendelték megf. évi március hó 25-ike körül 500 példányban. A könyv április 1-én készült el és ugyanazon hónap 2-án szállíttatott le és pedig 400 példány Radnóti Miklós lakására és 100 példány Lakatos Péter Pál lakására." Ugyanebből a jegyzőkönyvből tudható, hogy Lakatos ekkor „a Király u. 101. I. emelet lakik" (Közli Varga 2009: 1510.). Az Újmódi pásztorok éneke egyik versét, a Hajnali elégiát Radnóti Lakatosnak ajánlotta. (A vers még 1930-ban született, az ajánlás időpontja nem ismert. Annyi bizonyos, a kötet nyomdai gépiratában már így szerepel, a szerző tehát eleve e gesztussal akarta útjára bocsátani könyvét.) A könyv még április 1-jén bekerült az ügyészségre (az úgynevezett ügyészségi kötelespéldányt az előállítás napján le kellett adni), de a nyomozás csak április 17-én lépett operatív szakaszába. Lakatoshoz, illetve lakására is 17-én jutottak el a detektívek. Aznapi jelentésük erről is beszámol: „dr. Bozzay rend. tanácsos úr vezetésével megjelentünk Lakatos Péter Pálné Király u. 101. sz. I. 7. sz. alatti lakásán, aki [mivel Lakatos nem volt otthon] felhívásunkra átadott 76 drb. Ujmódi pásztorok éneke című könyvet, melyet terjesztés céljából Radnóti Glatter Miklóstól kapott. Megjegyezzük itt, hogy Lakatos Péter Pálné 100 drb. könyvet vett át, ebből azonban 24 drb.-ot férje elküldött több könyvkiadó vállalatnak mint tiszteletpéldányt." (Közli Varga 2009: 1511.) Az akcióról a közös barát, Vajda János is beszámolt Szalai Imréhez írott levelében: „A nyomdában, a kiadónál, Lakatos Palinál házkutatás volt, és elvitték az összes feltalálható példányokat." (Idézi Varga 2009: 1513.) Lakatos közreműködése a könyv körül azért is érdekes, mert az előállítási költségeket maga Radnóti állta, a kiadó, a Független Magyarország, Demjén József lapja csak névlegesen vállalta a kiadást - a kiadói megbízott szerepe tehát valójában csak a barát gyakorlati, praktikus segítsége volt. Jellemző, hogy - mint Ferencz Győző kiderítette - Lakatos ajánlotta Radnótinak védőügyvédként dr. Melléky Kornélt, aki neki régi barátja volt (Ferencz 2005: 220.). Az Újmódi pásztorok éneke ügyével párhuzamosan Lakatos „mozgalmi" élete is aktív volt, itt is a rendőrség látókörébe került. Egy, a parasztmozgalmakról készített, 1931. május 5-i bizalmas jelentés beszámolt arról, hogy egy, a Wesselényi Reform Clubból és a Magyar Nemzetpolitikai Társaságból „túlzó baloldaliságuk miatt kitessékelt" csoport, a „barthás" Fábián Dániel vezetésével úgynevezett Ifjúsági Falubizottságot hozott létre. A jelentés szerint ennek a bizottságnak a vezetői, Fábián mellett, Kodolányi János, Erdődi Lajos, Vass László (a Sarlósok itteni megbízottja), József Attila, Lakatos Péter Pál és Dienes István lettek (PI Arch. 651. fond 2/1932-7-3913.118.). A névsor, mint látható, a baloldali „barthások" újraszerveződésére vall. Egy, valamivel későbbi anyag azt is rögzíti, hogy: „A már említett »Ifjúsági Falubizottság« most egy szemináriumot nyitott, amely Fábián lakásán 108
