Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 2. szám - Füzi László: Az idő keresése
társadalmi kohézió hiányára vezethetők vissza. A világ alapvető, s mindenre kiterjedő változása a szervességet nem engedi érvényesülni, a történelmi tapasztalat szerint a megnyugvások időszaka, kérdés, hogy lesz-e majd ilyen, az egyes társadalmakat segíti majd a hagyományaikhoz, ha tetszik, a történelmi fejlődésvonalaikhoz való visszatérésben. A társadalmi kohézió újbóli megteremtődését viszont elképzelni sem tudja, a társadalom alapelemeire esett szét foglalkozásban, érdeklődésben, anyagi lehetőségekben, s annyira hiányoznak az egymás iránti érdeklődés és szóértés feltételei, hogy semmiféle új kohézió megteremtődésének esélyét nem látja. A felszínen a digitális világ új jelenségei, kezdve a blogoktól, egészen a Facebookig, egyfajta kohéziós erőt képviselnek, ám, tapasztalatai erre utalnak, ez az erő csak egyes csoportok megteremtődését segíti, a csoportok közötti kapcsolatot nem. 16. Kecskemétről akkor keveset tudott, annak ellenére, hogy vonattal öt éven keresztül minden Pestre (s azon túl) vezető útján érintette. Akkor a városokról, történetükről, fejlődési vonalaikról jóval kevesebbet tudtak, mint ma. Akkor a mainál jóval kevesebbet beszéltek az egyes városok hagyományvilágáról, építészetéről, sajátos légköréről. Mintha mindent egységesíteni akartak volna, mintha azt akarták volna, hogy minden egyforma legyen. Egynemű világ volt az akkori, a sajátosságra utaló vonásokról senki nem beszélt, mintha a múlttat is egységesíteni akarták volna. Ezerkilencszáznyolcvanegyben járt a városban először, a TIT-ben tartott előadást Németh Lászlóról. Akkor még nem tudta, hogy egy év múlva ebbe a városba költöznek majd. Utólag be tudja azonosítani, merre járt akkor. A főtéren mentek keresztül, hosszanti irányban, s elmentek a Cifrapalota mellett, megragadt az emlékezetében ez a sajátos épület. Kecskemét kapcsán a Forrásról tudott, olvasta Zám Tibornak, a Magyarország felfedezése című sorozatban megjelent könyvét, s a Forrásban olvasott Tóth Menyhértről. Pár évvel később, ha a folyóirat hasznáról kellett beszélnie, ilyen is volt, mindig a hasznát, az értelmét kellett megnevezniük, ha a lap létéről volt szó, elmondta, hogy soproni diákként Tóth Menyhért művészetéről a Forrást olvasva szerzett tudomást. A rádióban valamikor, még gyerekkorában, hallgatta a városok vetélkedőjét, annak egy-két kecskeméti résztvevőjét utólag be tudta azonosítani. Nyolcvanegytől recenziói jelentek meg a Forrásban. Semmi mást nem tudott a városról, azt sem tudta, hogy ennek a városnak a kulturális légköre önmagában is foglalkoztatja majd. 17. A politikai gondolkodás még a hatvanas évek első felének konszolidációja után is őrizte monolitikus egységét, a társadalomban viszont új, a decentralizáció irányába mutató tendenciák jelentkeztek. 70