Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 12. szám - Fekete J. József: Prae - Prae: A Prae elé
barokk kompozícióban. Az emberi órzelmesség, a lélektani regény helyét Szentkuthynál a véletlenszerűségek végletes elfogadása41 és kifejlesztése foglalja el. Ha irodalom, akkor inkább barokk, mint bármilyen „izmus" - vallja a szerző: „A modern irodalomból teljesen hiányzik téma és kifejezés, valóság és irodalom közvetlen, nyers, harcias ellentéte. Ha ma egy átlag-regényt olvasok, egyáltalán nem érzem, hogy a világ egyrészt valóságból áll (fák, halál, csillagok, szerelmespárok), másrészt annak kifejezéséből (költészet, matematika, etikett stb.). A regény mögött nem a valóság irracionális és izgató konkrétumát érzem, a regényben nem a formula és a dísz, a gondolat és a szó kétségbeesett harcát az érthetetlen-értendő világ meghódításáért. Sem a valóságot, sem a nyelvet nem juttatja eszembe - ezért nem is érzem irodalomnak. A barokk költészetnek viszont épp az a legfőbb érdeme, hogy a valóság és a rá vonatkozó kifejezés mindig az életre-halálra menő küzdelem alakjában jelentkezik."42 A Prae megértéséhez egy kitérővel juthatunk el, a regény ugyanis nem első műve a szerzőnek. Szentkuthy Miklós tizennyolc éves korában, 1927-ben írta meg első regényét, a Barokk Róbertét, amit csak 1991-ben adott közre43 az író hagyatékából Tompa Mária, a szerző munkatársa. Az érettségi előtt álló szerző első regénye befejezése, pontosabban a torzóban maradt kézirat lezárása után egy évvel már nekifogott „regénymonstruma", a Prae írásának, ami 1934-ben lett „botrányköve" a magyar irodalomnak. A Barokk Róbert is már érett mű, pontosabban egy tudóssá érlelődő, értelem- és érzelemdús szerző alkotása. A regény, amit Szentkuthy több ízben naplónak nevez, és akként is kezel, számtalan filológiai támpontot nyújt a későbbi Prae értelmezéseire. Például eleve eldönti a vitát, hogy a Prae autochton szürrealista alkotás-e, vagy már az izmus átvétele, magyarországi lecsapódása. A tizennyolc éves gimnazista regényéből kitűnik, hogy a következő munkájának sincs semmilyen, mástól elesett avantgárd, modernista indítéka; az író írt, közben viaskodott magával, tudásával és hitével, illetve tapasztalatával. Meg mindenekfölött a hagyományos regényforma megkötéseivel. így a maga útján járva jutott el az experimentális regény műfajtalan műfajáig. Más kérdés, hogy másutt már bizonyítást nyert, hogy a Prae tulajdonképpen nem is szürrealista regény, miként azt nem egy korábbi értelmezője állította. Az érettségi előtt álló Szentkuthy terve szerint egy boldogtalan házasság és a szülők egymás iránti szeretetlenségének hatását kívánta regénybe önteni a Barokk Róbertben, fölmutatván, hogy az miként hat a művészet iránt érzékeny fiúgyermekre. Ennek érdekében neki is látott az őt körülvevő világ leírásának, kerekítette kis, polgári regényét, de már a kezdettől ott vibrált benne valami irónia, magával az ilyen leírással szemben, ugyanakkor undor töltötte el már magától a világtól is. Ezért egyszer csak magába fordult, precíz önvizsgálatot kezdett, elemezte vallásosságát, hitét, tehetségét, érzékenységét, magatartását, tetteit és elképzelt cselekedeteit. A regény tárgya, így, eredeti szándékától eltérően, nem a való világ hatásának leírása lett, hanem maga a fiatalember, Barokk Róbert, aki önelemzései során is képzeleg, kitalált szituációkat, helyzeteket dolgoz fel, párbeszédeket szimulál, hangulatokat dramatizál. A regény befejező fejezete már-már pszichohorror: a 41 „A művészet számomra valami eksztatikus passzivitás, szemben a tudomány és politika folyton tovább és még tenni akarásával. A művészet lényege egyáltalában nem a teremtés és alkotni-vágyás, az már csak neurotikus utóbetegsége, mellékzöngéje. Lényege egy bizonyos szemléletmód, belső, »kultikus« transz, a világnak egy elfogadni tudása, az a különös részeg állapot, melyben a világot minden betegség, halál és »insolence ofoffice«- telítettsége ellenére igeneim vagyunk képesek. Ez a motiválhatatlan, irracionális elfogadás-élmény: úgy hiszem, ez a szépség, a művészet középpontja" - írja Az alázat kalendáriuma 124. oldalán. 42 Az alázat kalendáriuma. 333. 43 Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, Pécs. 78
