Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 12. szám - Vári Attila: Damaszkuszi fordulat

hallotta, hogy a férfinedveknek egy egész hétre van szükségük, hogy olyan meny- nyiségben gyűljenek fel a testben, amely már képes az utód létrehozására.

A heteket vizsgálták tehát.

Szenesemberek és viaszárusok, gyertyaöntők és vak masszírozok, kéményseprők és ollófenő köszörűjüket majommal hajtató késesek kerültek a fogdájába, mígnem a titkára, aki mindenben a számok logikáját kereste, a kémjelentések alapján eléje nem tette azt a térképet, amelyen a látogatások és születések képletét fölállítva végre gyanúsítottra talált.

A kapuk megnyitása után, amikor fekete bőrű afrikai erőművészek mellett, akik természetesen szóba sem jöhettek mint apák, akárcsak a mandulaszemű ázsiai selyemárusok, indián zenészek, egy damaszkuszi fehérneművarró nő is érkezett. Csadort viselt mindig, mint a városban nagy ritkán megforduló arabok asszonyai is. Szinte egész nap rótta a várost, házról házra járva, mert olyan jó munkát végzett, hogy egyetlen nő sem szeretett volna lemaradni azokról a testhez simuló alsóneműkről, amelyeknek, mint hírlett, a világon a legjobb szakértője volt. Feje búbjától a földig mindenét eltakarta a fekete ruha, s ez a csoszogós, apró léptei ellenére is gyorsan haladó szellemalak naponta több házban is megfordult, de a számok nyelvére fordítva, a titkár úgy látta, hogy hét-nyolc hónappal a születések előtt elmaradtak a látogatásai, mintha nem éppen a terheseknek kellett volna szinte hetente nagyobb és nagyobb méretű fehérneműt varratniuk.- A számok nem hazudnak, eminenciás uram - mondta, és letette azt a számokkal teleírt térképet felettese asztalára, amelyen a damaszkuszi varrónő elmaradásait és az azt követő születéseket olyan logikai rendszerbe foglalta, hogy az érsek nem is tehetett mást, mint hogy utasítsa darabontjait a muszlim varrónő letartóztatására.

Püspökök, kanonokok ültek a Bírák Asztalánál a Törvény Házában, órák óta a gyanúsítottra várva, akit sehol sem találtak a fogdmegek, hogy aztán éppen abban a pillanatban, amikor az érsek ebédszünetet akart volna elrendelni, bevezessék, valójában levegőbe emelve behozzák a lábával kalimpáló gyanúsítottat.

Az, alighogy földet ért a lába, keblének halmába nyúlva egy tenyérnyi aranyérmet mutatott az érsek felé, aki dermedten nézte azt az általa csupán rajzról ismert titkos jelet, amely lehetetlenné tette, hogy a damaszkuszi asszony álöltözetében eléje kerülő lovagot kihallgassa, s már maga az a tény, hogy erőszakkal vitték a bírák elé, az is elég lett volna a parancs kiadójának elítéléséhez.

Ismerte a titkos jelet. Rögtön azután, hogy megnyitották a város kapuit, levelet kapott, amelyben nem volt semmi írás, csak egy ábra. Az érsek tudta, hogy mit jelent a piktogram, s alkimistaműhelyében oldatokkal, porokkal kezelve, a lámpa eloltása után meg is jelent a sötétben világító, tintával írott szöveg. Annak közepén látta az igazoló aranyplakettről készült rajzot. A levelet figyelmesen tanulmányozta, amelyben az Or do Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, azaz a Jeruzsálemi Német Szűz Mária Lovagjai Nagymestere figyelmeztette, hogy hosszas elzártságuk miatt bizonyára nem tudja, de az összes Lovagrendek fölé rendeltetett egy szent céllal alapított új serege Istennek. „Megküldöm Testvéremnek, annak a pecsétnél is fontosabb dolognak rajzát, amelynek engedelmeskedned kell minden köriilmé20