Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Fehér Zoltán József: Az Anibel titka
Mielőtt tovább lépnénk a regény születése, valamint cselekménye tényleges idejének tisztázása felé, meg kell vizsgálnunk, hogy az Attis és az Anibel mennyiben azonos egymással, s mennyiben különbözik mégis. Mert az természetesen igaz, hogy 1953 végétől szerzője nagyjából egy éven át újra dolgozott rajta, mire ismét késznek, kiadhatónak tekintette művét. Csak az nem igaz, hogy új regényen dolgozott. A két regény azonos voltát nagyon könnyű igazolni. Az Anibel cselekménye teljes egészében és minden epizódjában az Aítísban is lejátszódik, megtörténik. Minden helyszín és minden szereplő feltűnik az Attisban is, az Anibelben megismert, hol kedves, hol szellemes, hol abszurd, de mindenképp fantáziadús nevén. És az Anibel minden párbeszéde elhangzik már az Af fisban is. S ha mindez nem volna elég, maga Határ Győző is igazolja a két regény azonos voltát - egy kis lépéssel máris közelebb jutottunk a titok nyitjához, annyiban legalábbis, hogy természetesen nem feledékenység okozta az Attis ignorálását az Anibel utószavában, valamint az EZetáf-interjúban. Az Attis gépiratának korábbi gazdája (már nem a dedikáció címzettje) levélben fordult Határ Győzőhöz, melyben rákérdezett a gépirat mibenlétére. Erre vonatkozóan Határ Győző a következőt válaszolta neki: „Egyideig [sic!] Anibel című regény-trilógiámnak tentative az Attis címet adtam. Ami a nálad lévő régi gépiratot illeti, könnyen azonosíthatod a kiadott regénnyel (még az »átkosban«, 1988-ban adta ki a Szépirodalmi); ez is rajta van az interneten".8 A levél 2002. január 12-én kelt, s Határ Győző akkor már fél évszázada őrizte a titkot, Anibel titkát, s élete végéig nem fedte fel azt, itt, ebben a levélben sem. A különbségek vizsgálata lényegesen bonyolultabb, nagyobb feladat. Teljes mélységében és részletességében történő elvégzésére nem vállaikozhatom, ahhoz egy kritikai kiadás szerkesztőinek felkészültségére és apparátusára volna szükség, amelyekkel magam nem rendelkezem. S természetesen az ennek a dolgozatnak a kereteit is messze meghaladná. Annyit azonban be tudok mutatni belőle, amennyiből láthatók lesznek Határ Győző regényével kapcsolatos újonnan, 1953-ban kialakult szándékai, valamint az is, hogy csaknem annyit dolgozott vele, mintha valóban új regényt írt volna. A változások alapvetően és elsősorban szerkezetiek. Amennyiben magát a szöveget is érintik, annak értelmét, jelentéstartalmát sehol nem befolyásolják. Nézzünk először egy rövid statisztikát. Az Attis és az Anibel egyaránt 24 fejezetből áll, ezek mindegyike további, címmel ellátott alfejezetekre bomlik mindkét esetben. Az alfejezetek száma azonban már jelentősen eltér: az Attis 124-et, míg az Anibel 220-at tartalmaz. Ez azonban csak a címadások számának növekedését jelenti, e szövegelemek az Attisban „*"-gal (pontosabban a gépiratban „+" jellel) vannak elválasztva egymástól ott, ahol az Anibelben már önálló címet is kaptak. Ritka kivételként persze előfordul, hogy a szerző összefüggő szöveget is megszakít, más oldalról meg az Anibelben is él a csupán „*"-gal történő szövegelem-szétválasztással. A két regényváltozat mondatai mintegy kétharmad-háromnegyed részben szó szerint egyeznek egymással.9 Ahol mégsem, ott mondattani, hangulati, stiláris változtatás történt, ami az értelmet, jelentés-tartalmat nem befolyásolja. A regényben előrehaladva a szó szerinti egyezések aránya folyamatosan növekszik, az utolsó fejezetekben már alig van eltérés. Azonosságok és különbségek az Attis és az Anibel között 8 Az ismert és jeles könyvgyűjtőnek megköszönöm, hogy Határ Győző levelének másolatát rendelkezésemre bocsátotta. Ugyancsak köszönet illeti Mike Zoltán antikváriust közbenjárásáért, közvetítéséért. 9 Természetesen nem számoltam végig, ez az Attis és az Anibel párhuzamos végigolvasása, összevetése során született becslés. 76
