Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Kabdebó Lóránt: Határ Győző írói pályaképe
1948) zúzdába küldik, a regény kritikusa a vezető irodalmi folyóiratban politikai szempontból életveszélyesen megfenyegeti a szerzőt. Amikor megélhetését fordításokkal biztosítja, nem akárki, mint Lukács György hangoztatja vele kapcsolatban, hogy sok fordítással kell ellátni, mert így a szocialista irodalmi életnek dupla nyeresége lesz: Határ kiválóan fordít, és addig legalább nem ér rá saját műveket írni. Egy újabb, a politikai viszonyok következtében kiadhatatlanná váló regény (Az Orzó' Könyve, 1949, megjelent: 1974, Aurora könyvek, München, majd 1992. Életünk könyvek, Szombathely) megírása után, 1949 őszén megkísérli illegálisan elhagyni az országot („bokorugrás" - miként akkoriban ezt a ténykedést köznapi szóval minősítették). Elfogják, tiltott határátlépés kísérlete miatt két és fél évi börtönre ítélik, majd internálják (fogsága egy részét ugyanabban a börtönben tölti, ahol akkor már emléktábla örökíti meg a háború alatt átélt börtönlázadás emlékét). Az étkezési körülmények elleni börtönsztrájk következményeként szigorított büntetésként a hírhedt márianosztrai börtönbe kerül, ahol a szenvedés és éhezés delíriumában dramatizált hallucinációk sugallatára kigondolja az utóbb élete fő művének tartott „világdrámájának", a Golgheloghinak első változatát. A börtönből szabadulván építészmérnöki munkakörben dolgozik, majd ismét műfordításokkal tartja fenn magát, többek között Rabelais-t, és Laurence Sterne remekeit, a Tristram Shandyt és az Érzelmes utazást fordítja. 1956-ban, a forradalom leverése után elhagyja az országot, feleségével együtt rövid ideig Bécsben tájékozódnak, majd Londonban telepszenek le. Londonban a BBC magyar adásainak munkatársaként dolgozik, Wimbledonban él, a Hongriuscule nevet viselő, Viktória korabeli házában. Életműve itt teljesedik ki: még otthon írott regényei, valamint a már Angliában keletkezett könyvei sorra megjelennek. Sokáig csak nyugati kiadásban, 1986-tól már magyarországi kiadók gondozásában is. Magyarországra első alkalommal Weöres Sándor temetésére tér haza, ahol ő tartja a búcsúztató beszédet. A magyarországi rendszerváltás után a magyar irodalom megbecsült alkotója, 75. születésnapján az egyik legmagasabb állami kitüntetésben részesül, majd 1991-ben elsőként kapja meg a külföldön élő magyar írók közül a Kossuth-díjat, a legmagasabb magyar állami művészeti kitüntetést. A Miskolci Egyetem pedig a megalakult Bölcsészettudományi Karának javaslatára tiszteletbeli doktorává választja. * * * A látszat: Határ Győző bűvész, aki mindent meg tud csinálni. Virtuóz, akinek a mesterség minden trükkje a kisujjában van. És él is vele: eleme a játék, a latin derű. A valóság: Határ Győző moralista művész, aki arra irányítja pályáját, amerre a belső kényszer hajtja. Ellenzője minden megszállott elfogultságnak. Szabad szellem, akit - épp a szabadság eszményének nevében - a legkegyetlenebb rabtartó kényszerít pályára: önmaga. A látszat és valóság megszenvedett párharca: műveinek ironikus feszültsége. A játszó ember és a vizsgálódó szellem egyeztetése. Latin szellem, de már a kései császárkor idejéből. Hívő, aki a hit ellentmondásosságán akadt fenn. Individualista, aki tudja, hogy csak a közösség egészével együtt lehet megmenteni a személyes létezési formát. Ironikus a kétségbeesésig, hős a szerep kétségbevonhatóságáig. Magányos, aki hatni akar; politikus, aki céltalannak lát minden ténykedést. Provokáló az összeférhetetlenségig, klasszikus a sokfelé kötődésben. Befogadó a szétrobbanásig, egyöntetű az állandó ismétlődésig. Sorsa: hit és ellenszegülés, érte börtön, majd számkivetettség. Színhelye évtizedeken át: Hongriuscule. Az egyszemélyes (kétszemélyes!) „kis-Magyarország" Londonban. A számkivetettségben teremtett archimédeszi pont. Hongriuscule mégsem politikai száműzetés (ha annak is indult valaha); „procul negotiis"-lét, ahol zavartalanul leírhatta, ami a börtönévek magányában felgyűlt benne, és ahol feldolgozhatta a negotium tapasztalatait. 35
