Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 10. szám - Beke József: Bonyodalmak az Arany-versszövegek és magyarázatok körül
ni a verset.) Csakhogy az „akadémiai tagok" kifejezés - úgy látszik - félrevezető lehet, és ha az lehet, akkor félre is vezeti azt, aki figyelmetlen. Az érettségizők számára 1993-ban kiadott Matúra Klasszikusok (igen hasznos, sok fontos és érdekes tényt, adatot tartalmazó) kiadvány közli a fényképet, amelyen az idős költő kalappal és bottal kezében áll, és ezeket a jegyzeteket: „Arany utolsó fényképe az akadémiai tagok albuma számára készült. Fényképíró: Ellinger Ede. A többi: az akadémikusok." A 2006-ban az Osiris Kiadónál megjelent legújabb kiadásban a vershez ez a jegyzet: „arcképem - Arany utolsó fényképe, amelyre ez a vers utal, az akadémiai tagok albuma számára készült. Fényképíró úr — fényképész úr, név szerint: Ellinger Ede. A többi - azaz a többi, lefényképezett akadémikus". Tehát a két utóbbi magyarázó félreértette a verset, mert a többi szó mögött az akadémikusokat érti. Nem figyeltek a vers első felére, ahol világosan kiderül, hogy a költő „arcké- pem"-et választ a fényképész „rajzai közzől", tehát több képe készült, azokból emeli ki mint legjellemzőbbet (erre vonatkozik a vers címében a „talál" kifejezés!), tehát a „botos és kalapost". Mindkét jegyzetíró csak a második disztichonra figyel, ennek alapján úgy képzeli(?), hogy a fényképész elküldte Aranynak az összes akadémikusról készült képet, azokból a költő ráismer a sajátjára(?!). Talán azért, mert az Akadémia főtitkára volt, neki kellett volna az összes képet látnia? Csak ilyen félreértés alapján jött ki az az eredmény, hogy a „többi" az nem Arany többi fényképe, hanem a többi akadémikusé. A dolognak azért jártam utána, mert nagykőrösi diákkorom óta ismertem a képet és a verset, eszembe sem jutott soha, hogy itt az a szó, hogy többi nem Arany-képeket jelent, hanem más akadémikusokat. Kerestem, és könnyen meg is találtam a saját felfogásom bizonyítékát. Az 1888-ban kiadott Arany János hátrahagyott iratai és levelezése I. kötetének 530. oldalán olvasható jegyzet szerint az Akadémia 1880-ban albumot adott ki az akadémikusok fényképével. Ellinger Ede fényképész négy különböző beállítású képet készített a költőről, ezeket elküldte Aranynak, ő pedig az egyikről megírta a Melyik talál? című versét. Valóban „találó", hiszen az indulófélben lévő öregembert ábrázolja, akinek ez lett az utolsó képe. (Itt a könyvben olvasható a másik három kép szóbeli leírása is.) A verset 1880. március 30-án írta, e hónap 2-án volt 63 éves, másfél év múlva, 1882. október 22-én halt meg. (Világosan nem derül ki, hogy ezt a 9. sz. jegyzetet ki írta, de némelyiknél ott van Gyulai Pál neve. Viszont a kötet bevezetőjét Arany László írta, tehát esetleg ő is lehet ennek a jegyzetnek az írója.) Hogyan lehet e vers jegyzetét helyesen, a vers szövegéből kiindulva, egyértelműen megfogalmazni? Megmutatja Barta János a Magyar Klasszikusok III. kötetének jegyzetében: „Aranyról 1880-ban készültek az utolsó fényképek. Egyikük álló helyzetben, bottal, kalappal a kezében ábrázolja a költőt; ez alá írta ezt a kis versikét." 9 A hét nagy kötetből álló A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (a továbbiakban: ÉrtSz.) egy-egy szó értelmezését igen gyakran Arany Jánostól vett idézettel támasztja alá, ami aláhúzza a költő jelentőségét az egész magyar szókincs szempontjából, ugyanakkor persze a sok szép versszöveg javára válik a szótárnak is. Ez a nagy mű sok-sok tudós nyelvész szakember együttes munkálkodásával készült a múlt század közepén. Munkám során naponta forgatom, használom, eredményeit összevetem a magam elképzeléseivel, amelyek néha el-eltérnek az ott találhatóktól. A sajnálatosan tipikus értelmezési hibák valószínűleg abból következnek, hogy annak idején, amikor készült, sok ember cédulákra kiírt idézeteit mások helyezték el az egyes címszavak jelentésének alátámasztásául, és úgy 84
