Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 10. szám - Novák László Ferenc: A magyar településrendszer hungarikuma
vissza, s a „bakfazékolás" szokása pedig a szomszédos jász pusztákról történő katolikus népesség bevándorlásával hozható összefüggésbe a református Nagykőrösön. A Három Város népi, paraszti kultúráját tehát a színesség jellemzi; a hiedelmek, szokások között felbukkannak archaikus elemek, s interetnikus hatást tükrözők egyaránt. A népi kulturális örökség, hagyományvilág mozaikszerűsége éppen a mezővárosi fejlődés, intézményes kultúra által szabályozva, az egységesítés szándékával vált sajátosan „mezővárosivá", amely éppen - sokrétűségében, változatosságában, vallási felekezeti különbözőségekben - a Három Város sajátos karakterrel bíró kulturális öröksége. A Három Város fogalom lassan merült a feledés homályába. A három mezőváros egymáshoz közelsége, helyzeti energiája minden időben kiemelt szerepkört biztosított számukra, jóllehet az évtizedek folyamán funkcionális differenciák mutatkoztak meg. Igen fontos tényező, hogy az 1847-ben megnyitott Pest-Szolnok, majd az 1853-ban elkészült Kecskemét irányába kiágazó vasútvonal fő közlekedési csomópontja Cegléd lett. Nem véletlen, hogy Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én Cegléden kezdte toborzókörútját, majd rögvest Nagykőrösre utazott, s ott szállt meg, s 25-én intézett szózatot a néphez, majd Kecskemétre utazott, a „puszták fővárosába". Itt éjnek idején fogalmazta meg kiáltványát a népfölkelés buzdítására, a puszták népének mozgósítása érdekében.27 Ferenc József császár 1852-ben szintén Ceglédig utazott vonattal, majd onnan lovas kísérettel jött Nagykőrösre, ahol a kaszárnyában tartott pihenőt, majd utazott tovább Kecskemét városába.28 Szász Károly református püspök Canonica Visitatiója során szintén Ceglédre utazott vonaton 1896-ban, majd vasúton utazott át Nagykőrösre, onnan Kecskemétre. Kecskemét és Cegléd népének vallási hovatartozástól független önzetlen szeretetét és tiszteletét élvezhette, a zártabbnak mutatkozó Nagykőrösön korán elhunyt felesége, Iduna emléke, a református temető nyugalma érintette meg 29 A XX. század közepén regenerálódott a településhálózat a Három Város környezetében. Mint régen, újra lakottá, önálló községgé vált Nyársapát, Szentkirály, Szentlőrinc. Az 1950-ben megyeszékhellyé váló Kecskemét magasabb gazdasági, szellemi, közigazgatási szerepkört tölt be, jelentős vonzerőt képvisel a Három Város viszonylatában továbbra is. Irodalom Bállá Gergely 1856 Nagykőrösi Krónika. Oklevéltárral kiadta Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Kecskemét Bácskai Vera 1965 Magyar mezővárosok a XV. században. Értekezések a történeti tudományok köréből 37. Akadémiai Kiadó, Budapest Benkó Imre 1930 A három város törvényszéke. Az Arany János Társaság Évkönyvei 1929-30. Nagykőrös, 153-164. 27 Novak László Ferenc, 1999. 28 Novák László Ferenc, 2001 29 Novák László Ferenc, 1989. 72
