Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 10. szám - Novák László Ferenc: A magyar településrendszer hungarikuma
Novák László Ferenc A magyar településrendszer hungarikuma- A Három Város Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd „Három Város"-ként nevezése nem önkény műve. Ritka dolog a Nagy Magyar Alföldön, hogy egymás közelségében három tekintélyes lélekszámú és kiterjedt határú mezőváros alakuljon ki az évszázadok során. A „Három Város" mindegyike önálló életet élt, de szükségszerűen - a történelem viharaiban - össze is tartoztak, sorsukat közös vonások is jellemzik. A neves nagykőrösi tudós-tanár Hányoki Losonczy István is ennek szellemében nyilatkozik a XVIII. század végén, 1781-ben megjelentetett - majd számos kiadást megért - „Hármas Kis Tükör" című tankönyvében: „Itt vagyon Tzegléd-is, Kőrös Kecskeméttel, Gazdag három város, Vörös-bor szürettel".1 Kecskemét irodalomtörténész tudósa, Váczy János részletesebben ír a XIX. század végén a Három Városról: „Nincs Magyarországnak más három városa, melynek oly egyforma történeti fejlődése volna, mint Czegléd, Nagy-Kőrös és Kecskemét városoké. Mind a három nagy kiterjedésű, rendezett tanácsú város. Kecskemétről mely a három közül legnagyobb régebben azt tartották, hogy összes pusztáival fölér egy kisebb megyével. A mostani Nagy-Kőrös határa is nyolcz négyszög mérföldet foglal el, s helyén hajdan három község volt, úgy mint Nagy-Kőrös nyugaton, Encs délkeleten és Váncsod éjszakkeleten. A Kecskemétet körülzáró puszták: Agasegyháza, Kerekegyháza, Szent- Király, Szent-Lőrincz stb. hajdan szintén népes községek voltak, mit az okleveleink, s az idők viszontagságaival daczoló puszta-templomok romjai (például a Szent-Királyi puszta-templomé) bizonyítják. A Cserhát legvégső nyúlványaitól délre a Duna-Tisza köze majdnem egyenletes sík terület, amelyen csak csekélyebb halmok, dombok, hullámzatos emelkedések vannak. E nyílt térségnek legéjszakibb részén találjuk Czeglédet 25 ezer, ettől mintegy két mértföldnyire délre Nagy-Kőröst 22 ezer s ettől ismét két mértföldnyire Kecskemétet 46 ezer lakosával. Területük összevéve több mint 180 ezer hektár s nyugat felől éjszaki irányban homokos, azontúl televényes fekete föld, a melyet régebben szakadatlan homokbuczkák lánczolatának és kietlen pusztának véltek: pedig e helyenként áldott természetű föld jó esztendőkben versenyez a Tiszán túli legjobb szántóföldekkel, mint pl. a kecskeméti Városföldje, meg a nagykőrösi Fekete, s tartós esőzésben is ritkán pállítja, huzamos szárazságban is ritkán lankasztja el a növényzetet. E nagy területet sehol nem öntözi folyó. Czegléd határán kígyózik ugyan két ér: a Perje és Gerje, mely utóbbi a Nyilas, Nyársapát és Tetétlen pusztákon folyik keresztül: de ezek csekély voltuk miatt semmi hatással nem lehettek semmi hatással a város fejlődésére. A Kecskemét délnyugati részén lévő Szik-tó, melynek gyógyító hatását csak újabban ismerték föl s meklyet csak pár év óta használnak csúzos bántalmak gyógyítására, még a legnevezetesb, noha csekély 1 Hányoki Losonczy István, 1781. 60
