Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 7-8. szám - Kötter Tamás: Give me summer; Hibátlanok
Hibátlanok „Ez egy zárt világ, ahol mindenkinek vaj van a fején, ezért az egyetlen bűn az, ha elkapnak. Rablók közt csak a hülyére jár rá a rúd." (Hunter S. Thompson, Félelem és reszketés Las Vegasban)- Végül mindenkinek vállalnia kell a következményeket. Péter miközben ezt mondja, cinkosan rám mosolyog. Az iroda folyosóján állunk. Mindketten ügyvédek vagyunk. A cégnek, ahol dolgozunk, London mellett New Yorkban, Dublinban, Oslóban, Koppenhágában, Párizsban, Brüsszelben, Madridban, Rómában és a világ további tizenöt fővárosában van irodája. Most Budapesten dolgozom. Péter a helyettesem. Már három éve dolgozik velem. Általában ő csinál mindent, amit valójában nekem kellene. Mindenféle érdektelen és haszontalan riportokat, jelentéseket, feljegyzéseket és beszámolókat ír, majd továbbítja őket egy másik irodába. Néha választ is kapunk ezekre az üzenetekre, vagy más városból küldenek riportokat, jelentéseket, feljegyzéseket és beszámolókat nekünk. Ezt csak Pétertől tudom, mert mióta kineveztek az osztály élére, nem írok és nem küldök üzeneteket, sőt a legtöbbet el sem olvasom. Péter ellenőrzi az osztály munkáját is, amelyet állítólag én vezetek. Igaz, rajta kívül senkinek sem tudom a nevét. Elfelejtettem vagy összekeverem őket. De nem is fontos. Általában úgysem vagyok az irodámban. Egész nap a cég számlájára fontos és kevésbé fontos ügyfelekkel reggelizem, ebédelek, vacsorázom. Sokszor unalmamban alkalmi ismerősöket hívok meg különféle drága, felkapott éttermekbe vagy klubok VIP-szobáiba, vagy mindenféle beach-partikra. Szintén a cég számlájára. Ha mégis az irodámban vagyok, bezárkózom, a titkárnőknek pedig meghagyom, hogy senkit se kapcsoljanak be. Ilyenkor ülök az íróasztalom mögött, és nem csinálok semmit. Vagy pornófilmeket nézek az interneten, vagy áttelefonálok Péternek Darth Vadért utánozva, vagy játszom a számítógépemen, vagy üzeneteket küldök mindenféle nőknek, akikkel előző este ismerkedtem meg, vagy az ablakon át a többi irodaházat bámulom, és mögöttük a hegyeket. Kint felhő takarja el a napot. A folyosót a dolgozószobáktól elválasztó üvegfal ettől tükörré változik, és megjelenik benne az alakunk. Két megbízható külsejű férfi, mindkettő jól szabott grafitszürke öltönyben, ránézésre is drága cipőben. Fehér ing, hozzá a stílusos, de visszafogott nyakkendő. Az idei trendnek megfelelően rövidre nyírt, kicsit kócosra zselézett frizuránk kizárólag színében különbözik. Az enyém világosbarna, Péteré fekete. 194
