Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 1. szám - Sándor Iván: A hetedik séta a fikció erdejében
holott tényszerűen abban Sonja már nem volt jelen, új nevet kapott (a múltba visszamenőleg is): Vera. A regény megjelenése utáni hónapokban a már idős Sonja egyik lánya a szöveg alapján (helyek, utcák, események) sejteni kezdte, hogy a regény Verája tulajdonképpen nem más, mint az anyja: Sonja. Az egyik későbbi olvasótalálkozón ifjú hölgy dedikációt kér. Azt mondja, így írjam: Vera unokájának. De a Verát ugye tegyük idézőjelbe, mondom. Bólint. A fikció segíthet az olvasónak - anélkül, hogy az író közvetlenül gondolna rá munkája közben - abban, hogy követhesse erdei sétájában. A második. 1918. nyár végén Pinchon francia külügyminiszter és a már említett Foch marsall, az egyesített antanthaderők főparancsnoka koccintanak a győzelemre. És a békére, mondja a külügyminiszter. A Marsall elgondolkozik. Ez nem béke lesz, mondja, csak fegyverszünet, úgy húsz évre. John Keegan, aki a jelenetet leírja hatalmas hadtörténeti könyvében, hozzáteszi: csak néhány hónapot tévedett. Bertolt Brecht ama néhány hónapnyi „tévedéssel" egy időben vizionálja fikciójában, a Kurázsi mamában a háború folyamatos végeérhetetlenségét. A dráma soksok színpadi előadása után 2012-ben, a legújabb bemutatón (Radnóti Színház) Zsótér Sándor rendezésében a néma Katrin nem dobolással figyelmeztet az újabb vészre, hanem riasztó erővel egy szerb dalt szólaltat meg, áttaszítva a drámaírói fikciót (a legújabb történelmi tapasztalatok alapján) egy további rendezői-színészi fikcióba. Foch marsall tényszerű szavai, Brecht látomása után ez magával ragadja a nézőt (olvasót) a balkáni háború sok-sok egyedi történetébe. Azért ne hagyjuk említés nélkül, hogy az író (a színházi ember) a tény valószerűségéből a formával keresi a fikció látomásának igazságát: nyelv, szövegritmus, bekezdéstechnika, hosszú-rövid mondatok váltakoztatása (színpadon az eszközök arzenálja). Ama erdőnek hatalmas a kierjedése. Nem hat-, nem hétsétányi. Benne ébredünk, térünk nyugovóra, álmodjuk regényeinket. 8