Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 7-8. szám - Sándor Iván: A Vanderbilt-jacht hajóorvosa
A nap búcsúzott, amikor másnap Richard Heidrich csengetett. Kellermann Ferit nem lepte meg a fiatalsága, a Doktor felkészítette rá, olyan korú lehet, mint én, gondolta. A Hadnagy feszesen tisztelgett, mintha parancsnoka előtt állna. Doktor Schütz ma nem rendel, rám bízta önt, Hadnagy úr, s Kellermann Feri máris mutatta az utat a fogorvosi székhez. Mindössze egy lyukas fog, jelentette ki néhány perc múlva, ha időben kezeljük, semmi komplikációt nem okozhat, használjunk érzéstelenítő injekciót? A fájdalom elviselésére kötelességem szerint mindig készen állok, mondta némi gőggel a Hadnagy, oh, valóban a tiszti magatartás, bólintott Kellermann Feri, a Hadnagyhoz hajolva érezte a férfi kölniillatát. Nos, ennyi volt az egész, jelentette ki néhány perc után. Kezet mosott. A Hadnagy megkérdezte, mennyivel tartozik. A tarifa a falon függött. A Hadnagy leszámolta az összeget. Kellermann Feri a fal mellett álló székre mutatott. Hasznos ilyenkor néhány perc pihenés. Időpontom van a vonatom indulásához, elegendő az öt perc pihenés? Annyi is jótékony lesz. Megkérdezte, hogy szolgálatba siet-e. A Hadnagy tekintete megváltozott. A jegyesemhez készülök, a jövő héten esküszünk, a pályaudvaron vár Berlinben. Kellermann Feri gratulált. Én is esküvőre készülök, a házasság megalapozásához szükséges pénz összegyűjtéséért fogadtam el a Doktor úr rendelőjében megüresedett asszisztensi helyet. Remek, mondta a Hadnagy. Igen jól beszél németül. Az akcentusából nem tudom megállapítani az anyanyelvét. Kellermann Feri azt válaszolta, hogy budapesti. Nem jártam még Budapesten, hallottam, hogy szép város, és a Führernek vannak ott hívei. Ha volna névjegykártyája, szívesen megőrizném, ha a sors egyszer arra vet, talán még láthatjuk egymást. Kellermann Feri besietett a hálóhelyére, előkereste a névjegykártyáját, átadta. Üdvözlöm a jövendőbelijét, mondta Richard Heidrich, sok szerencsét, kedves Franz. Készülődött az újabb vihar. Már érkezése estéjén végignézte, miképpen ereszkedik alá a nap, tűnik el a tengerben izzó fehérből vörössé válva, a szél felkerekedik, dagasztja a kikötőbe siető jachtok vitorláit, az eget rohanó fekete felhők takarják, rázkódnak az ablakok, a vihar gyermekkora olvasmányainak világába repítette, tengert járó kóbor lovagok, hatalmas gályák, kinccsel rakott, kalózok üldözte, a viharban hajladozó árbocú dereglyék, a fedélzeten átcsapó hullámokkal küzdő tengerészek, a kiéli kikötő partján kigyúltak a lámpák, a házak ablakait becsukták, Kellermann Feri a hálóhelye íróasztalához ült, Drága Zsókám, írta, éppen kitör itt a vihar, izgal43
