Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Weöres Sándor ismeretlen versikéje: Egy Ilia Mihálynak írt rögtönzésről

Ilia Mihálynak ha a versek fájnak mert nem mélyre vájnak kritikuskirálynak szivébe: ajánlja e verset memoárnak Weöres Sándor Szögedébe. 1967. TV. 11. A helymegjelöléssel kiegészített aláírás még a vers része - rímhelyzetben áll —, a keltezés természetesen már nem. A vers alkalmi formájú, ütemhangsúlyos, kép­lete a6-a6-a6-a6-b3-al0-b8, a tréfás rímek vezetik. Weöres könnyű kezű profiz­musára jellemzően javítás nélkül vetette papírra. Keltezésének rögzített dátuma pedig nem véletlenül esik egybe a költészet napjával: Weöres aznap fellépett Szegeden. A rögtönzés maga is az erre az alkalomra készült meghívón maradt fönn, ahová zöld filccel írta a költő. A meghívó a költészet napja szegedi ünnepi programsorozatának egyik eseményére invitálja olvasóját: az újszegedi November 7. (ma Bálint Sándor) Művelődési Házban 1967. április 11-én irodalmi estet rendeztek, többek között Weöres Sándor és felesége, Károlyi Amy szereplésével. A rendezvényt a helyi sajtóban is jó előre hirdetni kezdték: két nappal koráb­ban rövid ajánló jelent meg róla7, majd a rendezvény napján - az ismételt híradás mellett - a fellépők rövid életrajzát is közölték. Weöresről ezt tudta meg a sze­gedi napilapolvasó: „Weöres Sándor, a huszadik századi magyar líra egyik kiemelkedő egyénisége, az egyik legnagyobb hatású magyar költő. Gyermek- és ifjúkorát a Dunántúl több városában - Sopron, Pécs, Székesfehérvár, Pápa - töltötte. Meglepően korán, 14 éves korában jelentkezett először eredeti hangú, különös atmoszférájú, nagy tehetségre valló verseivel. Első kötete 21 éves korában jelent meg, 1934-ben, s azóta tevékenységét az irodalmi élet és a közönség állandó érdeklődése kíséri. Formai teljesítményei káprázatosán bravúrosak. Weöres a verselés új lehetőségeire, módjaira mutatott példát. Műfordítói tevékenysége is mindenekelőtt ezért jelentős."8 Maga az est a következőképp zajlott: „A műsor jellegét alapvetően a Szép ver­sek antológia évente megismétlődő közönségsikere, az itt ülő költők köteteinek különös népszerűsége határozta meg: az elhangzott verseket többnyire a most megjelent Szép versek összeállítás anyagából válogatta a rendezőség. A program első részében a Szegedi Nemzeti Színház művészei [...] tolmácsolták a vendégül hívott költők és a betegsége miatt távolmaradt Benjamin [!] László műveit, míg szünet után alkalom nyílt az alkotók és közönség személyes kapcsolatára. A Baumgarten-díjas Weöres Sándor műfordításokat és Juhász Gyula emlékére írt sorait, Károlyi Amy Uzsora és Matéria című verseit mondta el. Papp Lajos - SZOT-díjas szegedi költő - bensőséges hangvételű Imádságaimból, a József Attila-díjas Csanádi Imre dinamikus nosztalgiával emlékező Első szoba, zsoltárok hangján fogalmazott Egy hajdani templomra és »könnyedebb fajsúlyú« Civilizátor című 7 Megkezdődtek a költészet napja eseményei. Dm., 1967. ápr. 9. 8 Költészet Napja 1967. Dm., 1967. ápr. 11. 5. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom