Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Pintér Lajos: Négy bagatell

Évekkel korábban már 1983-ban József Attila-díjat kaptam, „hivatalosat". Annak érméjét Borsos Miklós készítette. Polcomon őrzöm. De nem hivatalosan, vagy tizenöt évvel később, Vigh Tamás is kitüntetett, így lettem „kétszeres József Attila-díjas", ahogy szoktam mondani tréfásan. Mert Tamás is kitüntetett, ami a legtöbb: kitüntetett a figyelmével, szeretetével. De ami igaz, az igaz: nekem Nagy László meggyfa botja is tetszik. Csak azt nem tudom, kinek a hátán táncoltassam? 4. Ez a dolog pedig a 70-es évek elején esett meg. Egyetemista voltam még, és ha tehettem, eljártam a pesti irodalmi estekre. Sorra személyesen is megismerhettem kortárs irodalmunk nagyjait. Ez az est épp a Kossuth Klubban volt, és úgynevezett „Életünk" est volt. A szombathelyi Életünk folyóirat bemutatkozó estje. Örömömre Weöres Sándor is az est vendége volt, a folyóiratnak aligha szerző­je, inkább mint ős-szombathelyit hívták meg tisztelgésül a rendezvényre. El kell mondani, de hiszen köztudott is, hogy a merev szocializmus időszaka volt ez, a három T kultúrpolitikájának időszaka, ami azt jelentette, hogy kit tűrt, kit tiltott, kit támogatott a kultúrpolitika. Weörest például csak tűrte. És természetesen az egypártrendszer időszaka, az MSZMP korlátlan egyed­uralmáé. Akkor még tán az ellenzéki mozgalmak sem éledeztek. Lement az irodalmi est. A végén a műsor vezetője megkérdezte, kissé szok­ványosán, hogy van-e valakinek kérdése. Meglepetésre egy fiatal jelentkezett. „Weöres Sándortól szeretném megkérdezni, hogy mi a véleménye a politikai költészetről?" - így hangzott a felvetése. A politikailag elkötelezett költőknek, most neveket nem szeretnék mondani, volt egy bizonyos helyzeti előnye, a politikailag divatos témáknak előjoga, feltéte­lezem, azt várta a kérdező, hogy ez ellen fog nyilvánosan berzenkedni Weöres. Ehelyett sokáig gondolkodott, majd oly ismerős, vékony, nőies hangján, lassú beszéddel csak ennyit mondott: „Bármelyik pártba belépni meglehetősen kocká­zatos." Részéről ezzel befejezte a választ, leült. Te, Weöres azt hiszi, hogy több van! - fordultam a mellettem ülőhöz. Mármint azt hiszi, hogy több párt, hogy „bármelyikből" lehessen választani. Lehet, hogy tényleg azt hitte. Valójában nem érdekelte az egész. Jobban érdekelte egy kosár körte, egy kosár alma, annak íze, zamata, mint a körülötte álszenten vibráló világ. Jobban érdekel­te, mélyebben érintette egy kosár alma, mint az ingatag világ hatalma. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom