Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 5. szám - A 90 ÉVES TÓTH ISTVÁN KÖSZÖNTÉSE - Bartha Ákos: Közelítések a szociográfia fogalmához

amikor a honi szociográfia kialakulásáról írt, angol nyelvű tanulmányának zárszavában a tudományos és az irodalmi megismerés szükségességét, valamint ezek egymásra gyakorolt hatását hangsúlyozta.41

Végezetül néhány gondolat a szociográfia műfajáról - már amennyiben van neki ilyen. Már többször utaltam rá, hogy a szociográfia születésétől fogva „családok közti mostoha- gyerek" volt világszerte, nálunk viszont történelmi körülményekből adódóan különösen „vegyes vérű" lett. A Valóság (későbbi) főszerkesztője, Sükösd Mihály is ezt a szórtságot hangsúlyozta, egyben elkülönítve irodalmi, tudományos és újságírói szociográfiát.42 Ez a kategorizálás alighanem ma is a legnépszerűbbek egyike a témában. Ezzel szemben Alföldy Jenő a szociográfia - világirodalomban Homérosztól, hazánkban Tinódi Lantos Sebestyéntől eredeztethető - lírai gyökereiről értekezett.43 Létezik azonban műfajokon és műnemeken túli megközelítés is, mint például Székelyhídi Ágostoné, aki szerint „a szociográfiai irodalom sajátosságai nem a műfaj, hanem a módszer és az eszköz körében jelennek meg". Meggyőző érvelésének alapja, hogy az irodalmi műforma csak a jelenség váza, hiszen az ilyen mű nem önmagából kifejlő alkotás, hanem a választott megismerési módszer okszerű következménye. Ilyen értelemben „a szociográfia gyűjtőfogalomként használandó - az érintett művek ábrázolási módszerének alapján".44

jövő „lnterdiszciplinaritás az összehasonlító irodalomtudományban" című konferenciáján hangzott el. Princeton, 1983. április 2-5.)

41 Science and literature may complement and enrich each other, just as the facts disclosed by literature and the sciences are both indispensable for socialist politics. They can complement and enrich each other, because the political, the scietific, and literary method of the perception and reflection of reality are different, each can throw light on other sides of the interconnections, and this is a good thing, since it enriches our knowledge of reality. - Huszár Tibor, Sociography - The Emergence of a Discipline, The New Hungarian Quarterly 1981/3., 96.

42 Sükösd Mihály, A szociográfia útjai, Kortárs, 1963/8., 1255-1258. A tényirodalom problematikájához lásd továbbá: Almási Miklós, Tények + irodalom = tényirodalom?, Új írás, 1970/4., 114-121.

43 Alföldy Jenő, A szociográfia költészete, Eső: Irodalmi lap, 2004/1., 108-115.

44 Székelyhídi Ágoston, A magyar szociográfia évtizedei. Bevezető előadás az I. Szociográfiai Konferencián = Sz. Á., Változatok a valóságirodalomra, Miskolc, Felsőmagyarország, 1998, 13-14.

100