Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 5. szám - A 90 ÉVES TÓTH ISTVÁN KÖSZÖNTÉSE - Oláh-Gál Róbert: A Bolyaiak és a „fejérnépek”
Bolyai Farkas fiának 1823 szeptemberében írott levelében négy oldalon keresztül győzködi az akkor 21 éves, frissen végzett mérnök-alhadnagy fiát, hogy kerülje a nőket, és nehogy szerelembe essen. Az is figyelemre méltó, ahogyan a betegségtől óvja, a francia pestis, francia betegség (Franciaországból terjedt el, innen a népies elnevezés), azaz a szifilisz akkor a legveszélyesebb kór volt, amely nemi úton terjedt. A szerelem - forró nyavalya, írja Bolyai Farkas. „Bár 24 esztendős korodig maradnál meg épségben, míg a test kiformálódik: addig úgy is elég szebb, magasabb passió van egy magát el nem vesztegető ifjúba, mely a fold sár ja közül felemeljen - Newton ilyen szép passió, s felséges munkásság tartotta meg, róla azt vallják közönségesen, hogy szüzességét a koporsóba vitte - Aztán mikor a kor hanyatlik, és a sok ellenséges szélvészek a tűzet ellobogtatták vagy ki futták, bajosabb egy szebb tűzzel oltani ki amazt, ifjan egy szép léleknek könnyű. A kísértetet messziről kerülni kell, és belőle ki kell futni. Luther azt mondotta Contemptus frangit diabolum2; ez is igaz bizonyos tekintetbe - de ebbe a matériába soha se higgyen magának senki - mértékletesség ételbe, italba, és nem csak lelki nemes, munkásság kell, testi strapáczia is, hogy a test igen érzékeny ne legyen. Hova tovább mind könnyebben győzz, csak azt ne hidd el soha, hogy már győztél - az egész életen keresztül szinte lehetetlen legyőzni a természetet, az asszonyt Malum necessariumnalc3 nevezték - de nem az ifjúság virágjába; gazdag akkor a lélek szebb nemesebb és állandóbb örömökkel, melyeket ama rövid csalárdokkal felcserélni, nagy vesztés volna -, hogy az égre lobogó lángok a földre térjenek, és hamvakká hulljanak - a későbbi időkbe egy szerencsétlenül folyt életbe ki..." [megszakad] Bolyai Farkas 1824. december 31-én újra megnősült, második felesége somorjai Nagy Teréz (1797-1833), akivel kilenc esztendőt éltek együtt. Tudományos alkotói szempontból ez a periódus volt Bolyai Farkas legtermékenyebb korszaka, bármennyire is hadakozott a házasság ellen. Akárcsak Einstein évtizede, 1905-1915, aki, amíg házasságban élt az Osztrák-Magyar Monarchiában született, szerb származású Milevával (Mileva Maric), három, a XX. század fizikájára meghatározó elméletet alkotott. Miután elvált feleségétől, sohasem jött már vissza Einstein alkotói, tudományos termékenysége. De térjünk vissza a Bolyaiakra: 1836. november 4-én, Budáról, Döbrentei Gábor ezt írja Bolyai Farkasnak: „Házasság már több nagy elmét lebéklyózott, elhervasztotta dicső repteiket. Méze, nagy embernek többnyire méreg." Tény, hogy Bolyai János szinte szó szerint megfogadta az atyai tanácsot, jóval elmúlt 24 éves, mikor arra a bizonyos lépésre rászánta magát (Bolyai János szavai szerint). De a Bolyai-kutatók abban egyetértenek, hogy 1830 tavaszán, talán Aradon lett először szerelmes, és élete folyamán egyetlen egyszer, Fanni Henny von Schönbruckba. Bolyai Jánosnak nem volt része sem a viszonzott szerelemben, sem egy megértő, segítő házastársban. Öregkorában félig-meddig ő is magáévá tette atyja tanácsát, hogy tudós embernek nem való a házasság! Nagyon szemléletes gondolata, hogy a matematikai gondolkodást megszakítani épp olyan kellemetlen, mint a szexuális aktust! Szó szerint ezt írja öccsének 1858. augusztus 8-án: „ Ugyanis hosszas elme és testi tehetetlenségem után végre belé kezdvén kapni újból a mathematisi speculatióba, a dolog úgy elragadott és oly rengeteg gazdag ara2 Az alávaló ellen folytatott harc, akár nyertes vagy, akár vesztess, mindég foltot ejt jellemedre; mert maga az, hogy érintkezésbe kellett jönnöd vele, ártalmadra van. Jelesül mondja Luther: contemptus frangit diabolum, observatio infiat (talán magyarul szó szerint: megvetést eredményez az ördöggel való harc). 3 Szükséges rossz. 83
