Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 1. szám - Sigmond István: Ünnep van mindenütt : a mennyben, a földön, a föld alatt

csatorna oldalába belevésődtek az élmény nyomai, ebből táplálkozhatsz életed végéig, ha tudsz imádkozni, érdemes vagy arra, hogy részese légy az emberi értékeknek. Nemsokára Likas Jenőre is sor került, a matracát kisorsolták, Vastag Berci volt a szerencsés nyertes, pöffeszkedett rajta persze, de bérbe nem adta ki senkinek, sőt néha megengedte, hogy egyik-másik a nappali órákban pihenhesen rajta. Az ikrek közben végleg eltűntek valamerre, a félelem elkergette őket, imádkozni eddig sem, ezután sem imádkoztak soha, de így is megéltek továbbra is. Egy idő után Tanár úr megunta ezt a semmittevő életet, idejének nagy részét koldulással töltötte, Urfi csokornyakkendőjével igen szép sikere volt, és persze ő is lopott, amit csak lehetett, idejének jó részét azzal töltötte, hogy ismételgette magában a kultúrtörténeti eseményeket, de hogy még mindig maradt rengeteg ideje, úgy döntött, hogy megpróbálja megváltoztatni némileg a föld alatt lakók életrendjét, esténként összegyűjtötte őket, december eleje volt, a csatornában kellemes melegben üldögéltek, Vastag Berci gyilkos ösztönei tétlenül lapultak szürkeállományának gyengélkedő sejtjeiben, olyannyira, hogy szokásától elté­rően hangosan imádkozott, naponta többször is, most meg Tanár úr kérésére, és valószínűleg a közelgő ünnepnapokra való tekintettel, megengedte, hogy társai melléje kuporodjanak a matracra, s onnan hallgassák Tanár úr hozzájuk intézett szavait. Az előadó Jézus születésével kezdte, s elmesélte Isten Fiának földi törté­netét, keresztre feszítésével s a későbbi feltámadásával együttvéve, jegyezzétek meg, mondta, a szeretet mindennél a legfontosabb, szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, ez a leglényegesebb tudni- és betartanivaló. Aztán elkezdte tanítani nekik a Mennyből az angyalt és a Stille Nachtot. Valamikor magyar-német sza­kon végezte az egyetemet, tanárként is dolgozott több középiskolában, de hogy székely főnemesi családból származott, idővel kiforgatták mindenéből, az állását elvesztette, bérleti szerződését felbontotta a kommunista polgármesteri hivatal, az utcára került. Valahol voltak német rokonai is, de fogalma sem volt, hol talál­hatná meg őket. Itthoni családjának tagjai és összes felmenői különböző erdélyi temetőben aludták örök álmukat. Egyedül maradt. A Mennyből az angyal egy hét múlva már elég jól ment, a Stille Nachtot valamivel nehezebben tanulták meg, de karácsonyestére mindkét énekkel elkészültek. Karácsony estéjén többször elénekelték a tanultakat, az emberek meg-megálltak a kanálisfedő körül, s hallgatták a föld alól felzúduló énekszót, sokan keresztet vetettek a hallottak hatására, nemsokára a közeli templomokból kiözönlő hívek százszámra vették körül a kanálistetőt, megjelentek a papok is, az egyházak püspökei, főpapjai ott voltak az első sorban, sokan letérdeltek vagy zokogni kezdtek.- Minden idők legnagyobb csodájának vagyunk a tanúi - mondta valaki.- Földanya énekel - jegyezte meg egy hosszú, fehér szakállat viselő öregember. Most már rengetegen zokogtak, aztán a tömeg elkezdte énekelni a Mennyből az angyalt, hogy bekapcsolódjanak az alulról feltörő énekszóba. Isten mindent látott, s ha lettek volna könnyei, sírva fakadt volna. Lám, mond­ta magában, a teremtés újra értelmet kapott. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom