Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Tandori Dezső: Réváldozat : Forrás-mű
Különvalóság a valóság révén. A valóságnak nincs külön valósága. Descartes: Végsőzve gondolatozom. Gondolatozva végsőzöm. Nincs, hogy „gondolkozom", csak gondotatozom. Nem „vagyok". Csak a végső felé haladok. — Létezésem a teljes kibírhatatlanság részleges kibírása. — Egykor ez volt: Hagyj, dolgozom. Vagy: végre nincs dolgom, hagyj hát te is. Ma?? — TD-s Goethe: „Lényege: teljesen formai. Formája: teljesen lényegi. Teljese: lényegi? formai? formai? Mája tegnapja teljesen mai? És ford." Vagy-vágyat mit ismerjek? Vagy vagyok, más vagy mellett. * Vagy is vagyok. Nincs vagy-vagy. * Vissza is élek, tehát vagyok. Vagy is élek, tehát nincs vagy-vagy. * Ha bármit is mondasz, belevész az érdektelenbe. Ha nem mondasz semmit, nem vész bel semmibe. Én annyira nem akarnék senkivel stb. semmit, hogy azzal is beérném, ha nem lenne senki stb. De ezt korábban már cáfoltam. Eleve az van: sokan 24 órából 24 órát végigbeszélnek. Én: 24 órából 25-öt. * Hódolat Szögedébe: 75-öm: Töhötöm. S mégek, révedzések: író vagyok, folyton beszélgetek magammal. De hogy másokkal is? És ne is sokalljam? Ha nincs mit tenni, nincs mit tenni. De ha van, akkor nincs aztán végképp. * Iménti mondásom makacsul csak állom. Még valami; Weöres: ne takaréklángon mégj! Nincs, hogy semmit, mert benne a valami. 53
