Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Pintér Lajos: Tört/én/elem
nak, hogy nemcsak családfánk új ágainak van helye a nap alatt, hanem nyelvünknek is, népünknek is, országunknak is. Patetikusan hangzanak ezek a szavak, reménytelenül, és talán feleslegesen is azok. De valamiféleképp mégis arra emlékeztetnek, hogy nem fátumos a történelem, az a nép marad meg, amelyik meg akar maradni. Szép volt ez a kirándulás. Jobbágyból és nemesből, pandúrból és betyárból, földmívesből és hegedűkészítőből, analfabéta korok analfabétáiból és mai értelmiségi írástudókból áll össze az a kép, amelyre most azt mondhatjátok: én. Kisalföldből, Nyugat-Dunántálból, Hanságból és Alföldből, és Maros-vidéki Aradból, és felvidéki, nógrádi betelepülőből áll össze az a kép, amelyre azt mondhatjátok: én. Nyugatról, keletről, északról, délről egyaránt jöttünk, mire itt, Közép-Magyarországon egybeértünk. Közép-ázsiai törökül beszélő besenyőből, és a honfoglalók útját járó kaukázusiból, elő-ázsiaiból, és csongrádi őslakos szarmatából, avarból, hunból, és a tatár, török elől Nógrádba települőből-visszatelepülőből, és török utáni szlováktót betelepülőből, és határvidéki Rácz nevű besenyőből, aki a nyugat-dunántúli gyepű vidékére vándorolt tovább, de aki lehet, hogy nemcsak neve szerint, hanem ténylegesen rác volt, tehát szerb, és a Hanság mocsarát megmunkáló őslakosból, és a török után a Hanságra betelepült bajor-osztrákból, és az aradi Pap Joachimból, akiről nem tudjuk, hogy zsidó-e vagy székely, őbelőlük mind-mind áll az a televény, amire büszkén azt mondhatjátok: én. 1999. február-május Ezúton köszönöm meg a szakmai segítséget: Dudás Lajos tanár úrnak, helytörténeti kutató, Csongrád (1927-2004), Henkey Gyula dr. kandidátusnak, antropológus, a kecskeméti megyei múzeum nyugalmazott munkatársa (1920-2010), Katona Imre dr. egyetemi docensnek, tanáromnak, a budapesti ELTE Néprajzi Tanszék ny. professzora (1921-2001). Esszém megjelenését sajnos egyikük sem élte meg, így ennek az írásnak feladata az is, hogy az ő emléküket megőrizze. Függelék (a kutatáshoz szorosabban kapcsolódó levelek) Kecskemét, 1999. március 23. Katona Imre Budapest Kedves Imre Bátyám! Nagyon sajnálom, hogy csütörtökön a Műcsarnokban nem találkozunk, jó lett volna ott és akkor magunk körül tudni a Forrás legszűkebb baráti és alkotói csapatát... 22
