Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Pintér Lajos: Tört/én/elem
Mi is az a boszorkányság? Kutassátok, tanulmányozzátok ezt is! Elsősorban is kultúrák keveredése, hisz a kényszerített kereszténység és az ősi pogány vallás szokásainak keveredése máig megvan életünkben. A boszorkány csak lehet szertartásaiban egyszerűen pogány, vagy környezeténél pogányabb volt. A boszorkányság legtöbbször „ráfogás" dolga. Véletlen jelenség kapcsán valakire ráfogják, hogy boszorkány, s rásütött bélyegként viseli. Olvassátok el a csodás író, García Márquez A szerelemről és más démonokról című könyvét, s megismeritek belőle e szerelmetes és másrészt kegyetlen világot, „körülményt". A ráfogás esetünkben a névből is eredhet, hiszen Lucza napja: épp a babonás, a boszorkánylátó nap, szülei rosszul választottak keresztnevet szegénynek. A boszorkány különben pajzán boszorkánybálba jár a Gellért-hegyre, gyerekre hasfájást hoz, elapasztja a szoptatós anya tejét, véres tejet hoz a tehénre, megnyom: a betegre mellkasi szorító érzést hoz rá, szemmel ver: akire ránéz, főként gyerekre: arra betegséget hoz. Máskor meg gyógyító: füvekhez ért, gyógymódokhoz, esetleg bábaasszony. Általában családi helyzete is determinálja: özvegyasszony. Ennél többet nem tudok e puszta néprajzi kérdésnél, részleteinek, részletszépségeinek, titkainak kutatása gyűjtőre vár.13 Boszorkány-sámán-varázsló-pap-költő, a virtuális világ képviselői ők: nem állhatnak érzelmileg távol tőlem sem. S most nézzük a Pintér-ágat. Itt apai nagyapámról szólnék, aki a Bokroson gazdálkodott, s versemben bivalyosnak mondom, hiszen gyerekkoromból még emlékszem bivalyfogatára. Érettségi fényképemen arca szép vonása tűnik ki, akkor 73 éves volt, halála előtt egy évvel. Felesége, nagymamám Ornyik Julianna. Öten voltak testvérek, közöttük négy lány s egy fiú, aki a második világháború poklából még hazatért, de röviddel utána meghalt. Az Ornyik lánytestvéreken figyelhető meg először a kisvárosi polgári életvezetés. Egyikük állatorvos özvegye, másikuk (Ági néni) egykori állami tisztviselő felesége, özvegye. Ahogy Kosztolányi a Pacsirtában például, vagy Németh László vásárhelyi regényeiben mutatja ezt a szolid, vidéki, csipketerítőkkel burkolt, középpolgári létet, ezt a családban az Ornyik lányok jelenítették meg. Egyetlen titok lengi körül számomra még ezt az ágat, Csépe-Tari Julianna üknagyanyám személye és Csépe-Tari szépnagyapám családi köre. Róla ugyanis azt mondják, hogy „nemes volt". Ha nem is nagybirtokkal, de nemes, a Bokros fölötti Gyóján gazdálkodott. Nevét azonban a nemesi névmutatóban eddig nem találtam, címerére is kíváncsi lennék. A nemesség intézménye külön tárgyalást igényelne, kutassátok ezt is Ti! Vagy a nemességhez járt föld, vagy a földhöz nemesség, vagy igazi lelki nemességet is jelentett: nemesi építkezést, életvitelt, haditerhek vállalását, részvételt a politikai életben, vagy pedig csődöt, melyet a dzsentrik típusában már Jókai, majd Mikszáth és Móricz is kritikailag ábrázolt. Megfigyeltem névadási szokásokat, jellemző a Lajos, az István, van András, ritka névként: Farkas, Rókus. Női névként domináns a Julianna, de van Anna, de 13 Katona Imre érdekességként jegyzi meg, hogy a boszorkányok 10%-a férfi volt. 17
