Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Pintér Lajos: Tört/én/elem
tikus régészet. A honfoglaló magyarok is itt kötnek vérszerződést, a közeli Pusztaszeren. Csongrád környéke Ond vezér birtoka lesz. Jön a tatár, földig pusztítja, újraéled, jön a török, földig pusztítja, újraéled, 1849-ben a császári csapatok elé a város küldöttséget meneszt, hogy irgalmat kérjen, de az osztrák csapatok „irgalomból" a várost felgyújtják, újraéled, újraépül. Csongrád régi központja a mai Belsőváros térségére esik. Itt ölelte körül a lakott települést úgy a Tisza, hogy szigetként vagy félszigetként elkülönülve, a támadó ellenség elől védve élhette életét. A honfoglalás előtt is lakott lehetett, erre utal szláv neve. Csongrád az fekete vár. Ezen a belsővárosi védvonalon épült egykori földvárról kaphatta nevét. E földvár valamiféle kontúrjára ma is rá lehet találni. Gyermekkorunkban a belsővárosi öregtemplom környékén, a Kerekárokban fociztunk, télen az összegyűlő víz gyepén jéggé fagyott. Ott korcsolyáztunk. Egyik kis belsővárosi osztálytársam, pajtásom bakancsa nem kophatott el, mert szüleitől verést kapott volna. Emlékezetembe vésődött, hogy bakancsát levetve, mezítláb csúszkált a jégen. Mezítláb „sarkazott". Szögi. Keresztnevére már nem emlékezem. Ez a lapos rész, ez a népi nevén Kerekárok5, lehet, hogy az egykori földvár várárka éppen. Ezen a részen lakik a csongrádi őslakosság. Ok ö-ző nyelvjárásban beszélnek. Erre levelében Katona Imre emlékeztet. Nagyon elhalványuló nyelvi gyakorlat ez, én magam csongrádi ö-zést (mögyök, gyerök stb.) nem hallottam, annál inkább a jellegzetes e-zést, a zárt e használatát: megyék, gyerek stb. Őszintén megmondva, ezt a zárt e-t én is szeretem és használom is beszédemben, persze, arra már reményt nem látok, hogy mindez az irodalmi nyelvbe is visszakerüljön. Bár nálam pl. a Szeged soha nem rímelhetne rá a megyek-re, hiszen Szeged az Szöged, a megyek pedig megyék, és hát ez egyáltalán nem cseng össze. Ö-zés, í-zés, zárt e-zés, mind-mind segítik különben színesíteni a kicsúfolt sok e hangos beszédet, a mekegést. Katona Imre professzorom leveleiben nemcsak a második honfoglalás eszméjét véltem fellelni, mármint a török utáni újratelepülés jelentőségét, hanem Csongrád újratelepülésével kapcsolatosan tréfásan szlovakofilnak is mondhatnám. A török elől ugyanis a lakosság északra, Nógrád irányában húzódott fel, és visszatelepülésekor jelentős szlovák népességet vonzott magával. Katona Imre jelzi, hogy ő még kétnyelvű, magyar-szlovák imádságos könyvet is gyűjtött Csongrádon.6 A város Károlyi-birtok volt, és a Károlyiak magyar szellemiségének 5 Katona Imre megjegyzése: török kori sáncárok, melybe bevezették a Tisza vizét, és így a Belváros védett „sziget" lett. Ugyanakkor nem tudom, szabad-e feltételezni, hogy a török kori sáncárok a honfoglalás előtti földvár (a névadó fekete vár) sáncárkának nyomvonalában épült. 6 Katona Imre megjegyzése: A Csongrádon használt bilingvis imakönyveknek prózaibb oka is van: Csongrád a váci egyházmegyéhez tartozott, s onnan kapta a szlovák telepesek és papok egy részét. A város ezzel együtt magyar maradt. Katona Imre emlékeztet még egy történelmi mozzanatra: ellenben kifelejtetted, hogy a török alatt majdnem ugyanannyi rác (délszláv) lakott városunkban, mint magyar, szavaik közül megmaradt a militáns opasz (veszély), csuvár (őr)!, a délszlávok azonban kb. Mária Terézia idején kitelepültek Ukrajnába. 8
