Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Pintér Lajos: Tört/én/elem

két tojás, úgy hasonlítottak egymásra, alkatuk, beszédük, arcuk, mosolyuk teljesen egyforma volt. Tartsátok számon, hogy közeli rokonaitok között nyilvánvalóan egypetéjű ikrek is vannak.

Úgy tartja a történettudomány, hogy a német nyelvterület ezen peremterületeire bajor-osztrák népesség húzódott. Valahol az Alpok, a mai München, valahol a Duna felső folyása vidékéről. Innen a történelmi út rövidebb, mint a Kaszpi-tenger tájáról. A német szó anyai szülőföldeteken ma is a magyarral keveredő. S a családi emlékezet ezt az ágat dédnagymamátokban és üknagymamátokban tartja számon: Lakner Máriában és Wolfart Antóniában. Dédnagymamátokat a második világháború után szokásos át- és kitelepítések idején egy batyuval össze is csomagolták a hatóságok, de O kitért ez elől, és maradt. Szülőföldjét és magyarságát választotta. Látjátok, a világ nemcsak születés, nemcsak gének dolga, nemcsak évezredes vándorlások ügye, hanem egy pillanatnyi döntés ügye is. Nemcsak genetikai állományával, hanem lábával és szívével is szavaz az ember. Ugyanakkor anyai ükszüleitek egyike Takács Mihály és Karsai Mária, akiről semmit nem tud az én emlékezetem, semmit az én nyelvtudományom, de feltételezem, hogy az ő őseik nem beszéltek se besenyőül, se avarul, se a német nyelv bajor nyelvjárásában. Édesanyátok magyarsága ígyen gyúródott talán fél rész németségből, negyedrész magyarságból, negyedrész besenyőségből.3 Bár nevetséges így leírva ez az embertani vegyi konyha. Valójában felejtéssé oldott emlékezet ez. Valamennyiünk léte az: felejtéssé oldott emlékezet.

S még csak egy pillanatra álljunk meg édesanyátok és nagyszülőtök történelmi értelemben árulkodó-tárulkozó nevénél. Major, német eredetű név ez is, de nem kell jelentsen értelemszerűen német származást is.

Egy megélt foglalkozástípust és lakott településtípust jelöl a majoros gazdálkodás4. Amelynek nyomát, ha nyáron otthon, Várbalogon jártok, még most is látjátok. Látjátok az uradalmi majorságot, annak központját, épületeit, az egyformára szabott majorsági telkeket, melyre őseitek építkeztek, az egykori majorsági lakóépületek helyén kialakított szabályos, és mára korszerű utcasorokat. Melyeken talán az is látszik, hogy ez a vidék tényleg „Bécs kapuja", árnyalatnyit ápoltabb, gazdagabb, mint a Kelet.

Árulkodó a közeli Albertkázmérpuszta neve. Kázmér szász herceget idézi, akinek a birtokai e vidéken, a Duna ártereitől, a Hanság iszapjától „honfoglaltattak". S amelyen tipikus majoros uradalmi gazdálkodást létesített. Telkes jobbágyi gazdálkodást, majd annak társadalmilag fejlődő formáit. A telek volt, a majorsági

3 Ezt a mondatot későbbi vizsgálataim alapján ekképp pontosítanám:

Édesanyátok magyarsága ígyen gyúródott talán negyedrész németségből, negyedrész besenyőségből. És félrész hansági honos magyarságból: melynek eredőit (mint a Csongrádon honos Pintérek és Csernusok eredőit) nem ismerjük még pontosan.

Mindenesetre a történelem 3-400 évre visszamenőleg feljegyez Csongrádon Pintér és Csemus családokat, a Hanság vidéke pedig 400 évvel ezelőttre visszamenőleg, a Bősárkány környékét is beleértve, Nádasdy-birtoknak és magyar vidéknek leírva szerepel.

A Nyugat-Dunántúl „elosztrákosodása" új és legújabb, és talán mondhatni, sajnálatos jelenség.

4 Katona Imre megjegyzése: jobb a majorsági gazdálkodás kitétel.

6