Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 12. szám - Kolozsi Orsolya: Pontos, kerek kis világok
az olvasmányélmények gerjesztették kóborló kedvét: „Verne Gyula összes műveinek felfalása közben és után: az élet egyetlen érdemes és értelmes, minden egyebet kizáró 'functional behaviour'- jének, tevékeny tartalmának persze hogy az utazást tartottam. És ami a hol nyavalygós-nyafka, hol kamaszokat üdvözítő 'esztétikát' illeti? Szólhat-e hozzá, akár pro, akár kontra, Victor Hugóhoz valaki, ha nem tudja, hogy gyerekkorában Spanyolország volt számára a csodák csodája? Leconte de Lisle? Ómaga: India, testrésze, szerve: a Szunda-szigetek, az őstenyészet, ősállatokat és örök mítoszokat 'felörvénylő' keleti tengerek. A Romlás Virágainak gyökere Ceylonban és Madagaszkárban van, Heredia Centaurjai messzi szigetekről (mellesleg könyvtárakból is...) kavalkádoztak ’vértől részegen’ és ’orrfacsaró bűzzel' a legrafináltabb fineszekkel csiszolt és köszörült szonettekbe. Az ős-ős Irish, echt-echt amerikai A. E. Poe: az életadó elixír-injekciót Hellászban, Itáliában és Isztambulban kapta, a Márvány-tenger Ezeregyéj-közel partjain. És nem pikáns intermezzo-e a pofaszakállas, szemüveges, norvég-viking, Észak-mítosz és európai szocializmus jegesmedve prófétáját, Ibsent a Szuezi-csatorna megnyitásánál, Egyiptom piramisainak árnyékában találni?"27 * * * Angolnak lenni, franciának lenni, spanyolnak lenni - regényírói életprogram. A tanulmányíró viszont kiemelt figyelemmel fordult az angol irodalom irányába, zseniális érzékenységgel állította egymás mellé és egymással szembe Shakespeare és Ben Jonson életművét és életét. Kis kitérővel jelzem: Szentkuthy számára a mű megismeréséhez elengedhetetlen volt, hogy a szerzőről is minél több ismeretet szerezzen. Kiváló példa erre a Sorsfordító lelkigyakorlattól végkiárusításig28 című, Kosztolányi Dezső születésének századik évfordulójára írt esszéje, amelyben a költő által összeállított, Modern Költők, Külföldi Antológia című gyűjteményéből szemezgetve valóságos költőportrékat varázsol a versek mögé. Ennek indoklását a Ben Jonson29 című rádió-előadásában adta meg: „...ha az irodalomtörténet igazán történelmi módon gondolkodik, úgy az író élete is alkotásnak kell hogy számítson: az író nem csak szöveggel telenyomtatott papíros, hanem a történelem jelképes virága és gyümölcse, és teste, betegségei, emberi harcai épp oly művek, mint a versek vagy a drámák."30 Visszatérvén az angol irodalomhoz: Szentkuthy Miklós doktori tézisét is Ben Jonson munkáiból írta 1931-ben. Nagy ívű dolgozatot szeretett volna írni, de tudta, miként a papságot is legalább a püspökségnél kellene kezdenie, mert nem lenne türelme végigjárni a ranglétrát, az általa elképzelt dolgozatot tanárai nem fogadnák el. „Utált hazug disszertációm: adathalmaz, ill. idézethalmaz: az aggályosság visszataszító meddősége. Csak akkor tudok írni, ha minden szótagomat Ben Jonson egy szótagja igazolja. Filológiai haláltusa" - írta naplójában.31 Fel is panaszolta dilemmáját az akkor éppen Londonban tartózkodó Szerb Antalnak32, aki 1930. május 17-én kelt levelében így biztatta: „De azért ne félj a szakdolgozattól: írd meg olyan rosszul, ahogy csak tudod - annál jobban fog tetszeni illetékes köröknek."33 27 Sorsfordító lelkigyakorlattól végkiárusításig. Új írás, 1985. november; Varázskert, 182-203, 190. 28 Megjelent: Új írás, 1985. november. 29 Elhangzott a Magyar Rádióban Ben Jonson halálának 300. évfordulója alkalmából 1937. augusztus 16-án. Megjelent: Orpheus, Szentkuthy Miklós-különszám, 1994/1. 30 Varázskert, 23. 31 Fájdalmak és titkok játéka. Naplójegyzetek és naplóillusztrációk 1925-1942. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2001. 78. (1930. december 14-i bejegyzés.) 32 Szerb Antal 1920-1924-es naplófeljegyzéseiből tudjuk, ő maga ugyanolyan kétközben volt a szakdolgozatával, mint később Szentkuthy, s ugyanazt a megoldást választotta, mint amit fiatalabb pályatársának javasolt. 1. Szerb Antal Naplójegyzetek (1914-1943). Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2001. 33 Szerb Antal levelei Szentkuthy Miklóshoz. Közreadja Tompa Mária. Holmi, 1994/1 97
