Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 12. szám - N. Horváth Béla: Az írástudók árulásai: Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma
különbségeket eltörlő, saját viszonyrendszert kialakító helyként is megmutatja magát. Mrs. Haxton pozícióját a hely uralhatóságának újra és újra megszerezhető tapasztalata teszi izgalmassá. Naponta megújuló hadjáratainak terepe speciális alaprajza, térelválasztói és titkos helyei révén labirintusként is tételeződik. A figyelem pillanatnyi hiánya a hatalom azonnali elvesztését is jelentheti: Valósággal megutálta a fódélzetet, ahol az a vereség érte, hogy nem tudott megnézni valakit, akire kíváncsi. "25 A jelenet ismét a kolonializáció tradicionális fázisait hangsúlyozza, a két földrész között lebegő, új terület és férfi meghódítására induló konkvisztádor ebben a sajátos mikroklímában eleveníti fel a kultúra terjedésének eltérő természetű és célú modelljeit. Hunyady történetének hősét hatalmi pozíciójának stabilizálására az utazás felfokozott sebességű dinamizáló aktusai is ösztönzik. A hétköznapi élet tempóját felváltó ritmus egyébként is az ürességbe beavató gyorsaság Jean Baudrillard felfogásában központi szerepet játszó intenzív élményét, a tér feletti hatalomgyakorlás felfokozott tempóját adja a szépirodalmi szövegeknek.26 Colin Renfrew angol ősrégész kultúramodelleket újragondoló elemzései egyikében óvatosságra int a kultúra terjedésének hagyományos modelljei (diffúzió és önálló, több központú fejlődés), mint az egyes civilizációkat létrehozó folyamatok tekintetében. Renfrew a kultúrák terjedését magyarázó modelljei között kiemelt helyen szerepelteti a diffúzió kultúrákat békésen adaptáló közvetítő módszerét.27 A Hunyady-regény modelljeiben az erőszakos hódítás direkt módjai mellett a rafinált manipuláció és a másik kulturális mintával való megismerkedés vágya is megjelennek. Isabella egyik kiszemeltje, a jómódú és titokzatos mérnök, Tóth István a harmadosztályon lakó névrokonával találkozva a másik sorsában elmerülés kíváncsiságával találkozik. A lakóterekben is manifesztálódó kulturális különbség áthidalásakor Tóth a másik kulturális minta iránti kíváncsiságtól hajtott felfedezőként mozog a hajó térségei közt. A két magyar férfi egymás világában a saját helyekről való kimozdulás segítségével bukkan fel időről időre. A hajó lakószintjei közt mozgásuk során valóban olyan térelválasztókon haladnak át, amelyek segítenek kiszakítani őket társadalmi helyzetük végességéből. A csapóajtók, fedélzetek között tapasztalt határvonalak kulturális horizontjaik egybeolvaszthatóságának végtelenségével ajándékozzák meg őket.28 Például így: „Tóth István a kis vasajtón keresztül visszament abba a világba, ahová jegyet váltott."29 A kisregény térről szőtt ábrándjai egyszerűen és fejtörést nem okozó beszédmódban vezetik elő a szépirodalom, a művészetelmélet és a művészettörténet tájak és belső terek elválasztó alakzataival kapcsolatos modelljeit. Nem kevésbé közérthetően, de természetesen jóval invenciózusabban problematizálja egyik esszéjében (Híd és ajtó) Georg Simmel a térelválasztók által biztosított véges térélmény és a fizikai vagy éppen metafizikai végtelenség találkozásának összekapcsolódását.30 A hajó olvasztótégelyét, különbségeket fenntartó módon is egyenlősítő természetét Hunyady szövege a magyar kisváros és a vidék működéséhez hasonló módon ábrázolja. Idézve egy jellemző részletet: „A nagy hajókon jóformán annyi ember van, mint egy közepes faluban. És az élet is hasonlít rajtuk a falusi élethez. Bizonyos időpontban, bizonyos helyen összegyűlnek az utasok, mint falusi vasárnap a piacon. És lesik egymást, hogy mit csinálnak. A nagy 25 Hunyady, A hajó... i. m., 128. 26 Jean Baudrillard, Amerika, ford.: Tótfalusi Ágnes, Bp., Magvető, 1996, 14. 27 Colin Renfrew, A civilizáció előtt: a radiokarbon forradalom és Európa őstörténete, ford.: Dezső Tamás. Bp., Osiris, 2001,115-117. 28 Uo„ 33. 29 Hunyady A hajó... i. m., 152. 30 Georg Símmel, Híd és ajtó, ford.: Ózer Katalin, Híd 2007/2., 33. 87
